Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Polgár Antal - Tuboly László: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 13 A Rába legnagyobb árvízmennyiségét a levonult árvizek tapasztalatai alapján 1200 m3/s-ban állapították meg. A tervezőknek hosszas vizsgálatokat kellett folytatni a megfelelő gátrendszer megválasztására, mivel a költségek a rendelkezésre álló egymillió pengőt nem haladhatták meg. A fixgát, a Rohringer Sándor által javasolt csőgát, valamint a Benedek József—féle Stonay táblás gát költségei túl magasak voltak. Olcsósága miatt szóba került a Boulé-táblás rendszer is, de végül Gillényi Sándor igazgató főmérnök javaslatára a svájci Huber és Lutz oki. mérnökök szabadalmát képező nyerges gátrendszert fogadták el. Ennek költségelőirányzata 822 000 pengő volt. A társulat közgyűlése IV/1929. sz. határozatával elvállalta a gátrendszer megépítését és megindultak a geodéziai felvételek, valamint a tervezést előkészítő munkák. A szabadalmakkal összefüggő gátépítmény terveit a bécsi Pfletschinger József cége készítette, aki a Huber és Lutz cég magyarországi érdekeit képviselte. Ezen kívül az építési munkák során műszaki tanácsadói feladatokat végzett. Ugyanez a cég kapott megbízást a fedeles gátszerkezet és tartozékainak szállítására és felszerelésére. A cég a vasszerkezeteket a győri Vagon és Gépgyárral készíttette el. A. Pfletschinger cég által készített terveket a Vízrajzi Intézet tanulmányi csoportja felülvizsgálta, részben átdolgozta, kiegészítette és ők készítették el a szabadalmaktól független terveit is. A gát építészeti kialakítása Kotsis Iván oki. építészmérnök nevéhez fűződik. A duzzasztómű építésével kapcsolatban a társulat mozgalmat indított, hogy a gátat vízerő-hasznosításra is alkalmas méretekkel építsék meg. Ezért két tervváltozatot dolgoztak ki, egy kisebb méretű és egy vízerő-hasznosításra is alkalmas nagyobb méretű duzzasztómű terveit készítették el. A versenytárgyalást is ennek megfelelően hirdették meg. Mivel azonban a vízerő-hasznositásra gazdasági okokból nem volt lehetőség, a kisebb szelvényű duzzasztómű épült meg, a jelenlegi alacsonyabb duzzasztási magasságra. Az elkészült kiviteli terveket a földművelésügyi miniszter 68.663/1930.(XI. 1.) sz. rendeletével hagyta jóvá. A társulat már 1930. október 22-én megindította a hatósági engedélyeztetésre irányuló eljárást és a létesítményre ideiglenes építési engedélyt kért. Győr vánnegye alispánja az építési engedélyt a 14.847/1930. sz., az engedélyokiratot pedig a 16.039/1930. sz. határozatával kiadta. 3.3. A Nicki duzzasztómű megépítése (1930-1932) A végrehajtandó feladatokat négy csoportba sorolták: 1. Alapozási, falazási mélyépítési munkák, melyeknek vállalati úton történő kivitelezésére Széchy Endre oki. mérnök, budapesti építési vállalkozó kapott megbízást a választmány 112/1930. sz. határozatával. Ezt a határozatot a föld
