Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
völgybe esett; a torzítást ebben a felső mérési tartományban 24 cm-re becsülték. A Vízrajzi Évkönyv a tetőzést 573 cm-rel jelezte, megjegyezve, hogy szakadás nélkül 650 cm lett volna]. Tivadarnál december 27-én 70 cm, 30-án 558 cm volt a vízállás. Az árhullám indulásakor a folyón szórványosan volt jég, de ennek a továbbiakban nem volt szerepe az árvízi eseményekben. A Vízrajzi Évkönyv adatai szerint az 1947/48. évi felső-tiszai árhullám vízállás adatai nem voltak jéggel befolyásolt értékek. Az áradás mértéke december 29-30 között volt a legnagyobb: Tiszabecsen 375 cm, óránkénti átlagban 16 cm, Tivadaron 416 cm, óránkénti átlagban 17 cm. Az áradás mértéke Tiszabecsnél 14 óra alatt 300 cm volt (/. ábra). A gátszakadásokon kifolyt víz ellenére, az árvízszintek a Tiszabecs-Tivadar közötti szakaszon 38-103 cm-rel haladták meg az 1869., ill. az 1933. évi mértékadó maximumokat (2. táblázat). A Tiszabecs fölötti vízállások nem ismertek (Dabolczi 1950). 2. táblázat. Tetőző vízállások a Felső-Tiszán az 1947/48-as árhullámnál 136 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez Vízmérce Maximális vízállások neve helye (part) szelvény „0” pont 1869 1888 1933 1947/48 vízszintemelkedés fkm mAf cm Tiszabecs bal 757 115.13 535 573 +38(+65) Tiszakóród bal 741 110.12 640 709 +69 Tarpa jobb 725 107.54 697 782 +85 Tivadar I. jobb 718 106.18 744 744 847 +103 Tivadar II. jobb 713 105.61 755 800 +45 V.namény jobb 686 102.65 900 888-12 A december végi árhullámot kiváltó időjárási helyzetet lehűlés követte, majd ciklikusan újabb, felmelegedést és esőt hozó ciklonok és lehűlések alakultak ki. 1948. január 20-ig a Felső-Tiszán négy olyan árhullám vonult le, amelynek szintje meghaladta, vagy megközelítette az I. készültségi fokozatot, a tiszabecsi vízmérce 300 cm-es vízszintjét (7. ábra). A második és a harmadik árhullám önmagában már nem jelentett volna veszélyt az 1933. évi LNV-től 80 cm-rel elmaradó tetőző vízszinttel, de a meglevő szakadásokon kiömölve további hatalmas pusztítást okozott (Katona 1949, Szent-lványi 1947). A három árhullám egymásra futva, egyesülve a Tisza Vásárosnamény alatti szakaszán 85-90%-ra emelte a vízszintet ( Vízrajzi Intézet 1948).
