Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 1. füzet 123 Közülük is kiemelendő Viczián Ede, aki végül a magyar delegáció vízügyi szakértőjeként kiutazott Párizsba is, s akiről nekrológjában Kenessey Béla kiemelte: ,y4z ő eszméi és javaslatai alapján, de gróf Teleki Pál szívós és kitartó munkája folytán belekerült a békefeltételek közé a híres 293. §., ami Magyarország vízrajzi egységét mentette meg." (Kenessey 1932) Ha az ország vízrajzi egységét nem is mentették meg, mindenesetre elérték azt, hogy a békediktátum tekintettel volt az ország kiszolgáltatott vízrajzi helyzetére. A Monarchia idején kiépített magyar árvízvédelmi és belvíz-levezetési rendszer összeomlásának veszélyeit a győztes hatalmak és az „utódállamok” szakértői is felismerték, s ennek köszönhetően elfogadtak egy magyar javaslatot, amely a Trianoni Békeszerződésbe is bekerült, annak 292-293. cikkébe (Fejér 2021). Ennek alapján életre hívták az állandó „Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság'’-ot (francia elnevezésének kezdőbetűivel a CRED-et), amely a több ország területéhez tartozó Duna-völgy vízügyeinek egységes kezelését szolgálta (Becker 1939). E rendelkezésnek megfelelően Ausztria, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kinevezett elnök összehívására bizottságot alakítottak, majd 1923. május 27-én Párizsban egyezményt kötöttek a CRED hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyásáról (Becker 1939). Ezt az egyezményt a magyar törvényhozás az 1925:VII. te. alatt iktatta törvénybe. A bizottság feladata volt - egyebek között - a térség országai közötti vízügyi szerződések megkötésének előmozdítása, végrehajtásuk ellenőrzése a tagországok 5Répássy Miklós (1864-1955), mérnök, 1921-ben a vízügyi szolgálat vezetője. Tevéékenysége elsősorban a halászat magyarországi fejlesztésére irányult. 6Schick Emil (1865-1930), mérnök, úttörő munkát végzett a Felső-Duna kisvízi mederszabályozásának megkezdésével. 1924-1925 között a vízügyi szolgálat vezetője volt. 7Tellyesniczky János (1864-1938) folyammérnök, a felvidéki folyószabályozási munkák szakértője, az első világháborút követően a minisztérium tiszai ügyosztályának élére került, majd a Vízépítési Igazgatóság vezetőjeként az 1924-1927 közötti években a hazai vízügyi szolgálat legfőbb irányítója volt. 8Viczián Ede (1872-1931) a Magyar Területvédő Ligában kifejtett tevékenységének elismeréséül a Magyar Békeküldöttségnek tagja, majd a gr Apponyi Albert által vezetett delegáció szakértője lett (Kenessey 1932). Megbízatásának mindezeken túl az is oka lehetett, hogy a század elején ő volt a hazai vízerőkészlet felmérésének irányítója, s az öt éven keresztül végzett munka során alaposan megismerte a Kárpátok hegyvidékét és annak vízrajzi viszonyait, amely területek utóbb - a békeszerződés értelmében - a szomszédos államokhoz kerültek.
