Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Polgár Antal - Tuboly László: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 11 létrejöttének. Az 1873-ban megalakult Rábaszabályozó Társulat 1885-1895 között jelentős munkákat végzett, ekkor történt a Kis-Rába vízpótló rendszer mostani szerkezetének megfelelő kialakítása. A rendszer vízpótlásának biztosítása érdekében a legjelentősebb lépés 1930-1932 között a Nicki műgát megépítése volt. 1960-1988 között a rendszerben jelentős öntözésfejlesztés történt. Többek között a Répce és a Rábca egyes szakaszainak 15,3 m3/s vízszállító kapacitásra történő kiépítése, a Kis-Rába fő vízkivételi zsilip átépítése, és 29 db vízkivételi zsilip létesítése a vízszétosztás érdekében. 3. A Nicki Duzzasztómű létesítésének indokai, rendeltetése, kialakítása és megépítése 3.1. Az első duzzasztógátak a Rábán A 19. században kiadott egyes földrajzkönyvek szerint a Rába Győr és Sopron vármegyék határát elérve, Nick községnél két ágra szakadt: a Nagy-, vagy Öreg-Rábára és a Kis-Rábára. A Nagy-, vagy Öreg-Rába a tulajdonképpeni ősi Rába medret jelenti. A Kis- Rábán pedig egy, a Rábából bal felé, északi irányban kiágazó üzemvíz-csatornát kell érteni, amely évszázadok óta több vízimalom energiaforrása volt. Ennek az üzemvíz-csatomának az eredetéről nehéz megállapítani, hogy természetes vagy mesterséges-e. A legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy a Rába fattyú ágait kötötték össze, mélyítették ki és tartották fenn a molnárok. A Kis-Rába alsó vége régen a Hanság mocsarába folyt, a szabályozások óta a Répcébe torkollik (2. ábra). 2. ábra. A második katonai felmérés (1806-1869) térképlapja Nick térségében
