Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam 2023. évi 1. füzet ADALÉKOK AZ 1947-48-AS SZILVESZTERI FELSŐ-TISZAI ÁRVÍZ TÖRTÉNETÉHEZ SZLÁVIK LAJOS1 1. Bevezetés Hetvenöt esztendővel ezelőtt, Szilveszter napján egy hirtelen jött tiszai árvíz még a határon túl átszakította a folyó bal parti gátját és a kitört víz meghágva és át­szakítva az országhatáron lévő Batár-patak töltését december 31 -én, hajnalban elöntötte Uszka, Tiszabecs, Milota és Magosliget községeket. Ez azonban a to­vábbi napokban kiteljesedő árvízi katasztrófának még csak az előjátéka volt. Mindössze két és fél év telt el a II. világháború befejeződése óta. A háború után újjáépülő ország az első jelentősebb természeti katasztrófával kellett, hogy szembenézzen, éspedig belpolitikailag kényes és érzékeny helyzetben, olyan idő­ben, amikor az élet számos területe átpolitizálódott - a vízügyi, mérnöki tevé­kenységet is más szemmel nézték. Küszöbön állt a fordulat évehetek-hónapok választották el az országot az államosításoktól. Az árvízkatasztrófának közvetlen következményei voltak a vízügyi szolgálatra nézve is: indokot, hivatkozási alapot nyújtott a szolgálat átszervezéséhez, a társulatok államosításához. Az árvízzel érintett vidék vízügyi szempontból is érzékeny terület volt. A megelőző 30 évben ez a terület viharos történelmet élt át: az első világháborút követően a vízügyi viszonyokat Trianon összekuszálta, a második világégés pedig a térséget közvetlenül pusztította. A Felső-Tisza vidéke 30 év alatt négy állam közigazgatási fennhatósága alá tartozott {lásd a 2. fejezetet), az árvízvé­delmi rendszert összehangolatlanul fejlesztették, a védekezési tevékenységet in­formáció- és adathiány körülményei között kellett folytatni. Az 1947/48-as felső-tiszai árhullám lefolyásáról, hidrológiai adatairól - egy­két utaláson, néhány grafikon és adat közlésén kívül {Katona 1949, Vízrajzi Intézet 1948) - évtizedekig nem jelent meg közlemény, magáról az árvízkatasztrófáról 1 Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, Professor Emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi magántanára

Next

/
Oldalképek
Tartalom