Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós: Halátjárók
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 103 A halátjárók működőképességének ellenőrzése során vizsgálni kell a halbiológiai vizsgálatokkal együtt a létesítmény fizikai állapotát és a műben kialakult áramlási viszonyok mellett a víz néhány kémiai paraméterét is. A létesítmények működésének és hatékonyságának mennyiségi és minőségi alapokon nyugvó megítélését csak egy megfelelő eszközökkel és módszerekkel elvégzett halászati, monitorozási tevékenységgel lehet megállapítani, amit el lehet végezni elektromos halászgéppel, varsával, halak jelölésével vagy pedig speciális hal érzékelő, illetve számoló berendezésekkel. A halátjárók megfelelő megépítése után gondoskodni kell karbantartásukról, javításukról, valamint felújításukról is. Elsődleges funkciójuk az átjárhatóság biztosítása, de vannak olyan létesítmények, mint pl. a megkerülő csatornák vagy halrámpák, melyek további élőhelyként, ivóhelyként is működtethetők, illetve működnek. A hatásvizsgálatok során figyelembe kell venni a halátjáró, illetve a megkerülő csatorna közvetlen térségét is. A hatékonyságban kulcsszerepet játszik a csalivíz vagy a halátjáró be- és kilépő részének nem megfelelő kialakítása. Általános elvek A halátjárónak egész évben működőképesnek kell lenni. A mű állapotának és működőképességének vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges a vízfolyás halfaunájának ismerete. A hatékonyság vizsgálatánál meg kell ismerni a vízterület halgazdálkodási jogosultjának halgazdálkodási tervét és a vízterület halfogási adatait. Vizsgálatok szükségesek az átjárhatósági potenciál megállapításánál a meglévő fajok állományának összetételére, valamint méreteloszlásukra. Ezeket a körülményeket, az alkalmazott vizsgálati módszereket a későbbi összehasonlíthatóság érdekében rögzíteni szükséges az ellenőrzési terv műszaki dokumentációjában. A vizsgálatok elvégzéséhez javasoljuk az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai által kidolgozott háttéranyagot: Víz Keretirányelv 6.1 „ Módszertani útmutató a halak élőlénycsoport VK1 szerinti gyűjtéséhez és a vízfolyások halak alapján történő ökológiai állapotminősítéséhez”. Ugyanígy szükséges a megfelelő szaktudással rendelkező szakember bevonásával a makrogerinctelenek vizsgálata, hogy a mű aljzatának benépesülése nyomon követhető legyen. Ezeket a vizsgálatokat esetenként az üledékmintákból laboratóriumokban kell elvégezni. A vizsgálatokat, gyakoriságukat ma már a Víz Keretirányelvhez kapcsolódó módszertan figyelembevételével és betartásával kell végrehajtani. 9. A vízfolyások keresztezése nyomvonalas létesítményekkel A vízfolyások keresztezése nyomvonalas létesítményekkel minden esetben érinti a keresztezés környezetében az adott élőhelyet, a folyó-kontinuitás megszakításával pedig élőhelyek közötti kihatásai is lehetnek. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen keresztezések száma messze meghaladja a fenékküszöbök, duzzasztók, vízerőművek számát, melyre már elfogadott megoldásokat dolgoztak ki. A halak
