Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 1. szám - Varga Ádám - Varga István: Tavi medencés kikötők hullámzás elleni védettségének vizsgálatáról

64 Varga Adám-Varga István: Tavi medencés kikötők.... Ez alatti tartományban a K i szélirányhoz tartozó értékek a kedvezőt­lenebbek. A K i irány esetében az eloszlás területi egyenetlensége mint­egy kétszerese a KÉK-i irányhoz tartozó értéknek. (Nagy az eltérés a vízfelület egyes részei között.)- Tervezett állapotban: a KÉK-i irány esetében a csillapítási tényezők, ill. a hullámmagasságok csökkenése a teljes vízfelületen jelentős. K-i iránynál a csökkenés a teljes vízfelületen megjelenik, de lényegesen ki­sebb mértékű. A területi egyenetlenségek mindkét szélirány esetében, közel arányosan csökkennek. A kikötő hullámzás elleni védettsége szem­pontjából a bejárati irány 45°-os megváltoztatása (az elvárásnak megfe­­felelően) a KEK—i irány estében hatékonyabb. 3.4.3. A kikötő hullámzás elleni védettsége. Swell-, vagy döghullámok A kikötő telepítése és a szél-adatok alapján a két mértékadó szélirány a KÉK-i és a KDK-i. A kikötő közelébe érkező szabályos swell-, vagy döghullámokat helyettesítő teszt-hullámok paramétereit az 5. táblázat tartalmazza. Hatásukra a kikötőmedencében kialakuló álló hullámok csillapítási tényezőinek (kvázi) ál­landósult eloszlását a 3. ábra mutatja be meglévő és tervezett állapotokban. A csillapítási tényezők és hullámmagasságok jellemző értékeit szintén a 6. táblázat tartalmazza. A KDK- i szélirány esetén a medencében kialakuló hullámok csil­lapítási tényezőinek helyszínrajzi eloszlását az 5. ábra szemlélteti meglévő és tervezett állapotban. Néhány lehetséges megállapítás:- Meglévő állapotban: a KÉK-i és a KDK-i irányból érkező swell-, vagy döghullámok azonos mértékű hullámzást okozhatnak a Px j<0,3 csillapítási tényező tartományban. Ugyanakkor, az e fölötti tartomány­ban a KDK-i szélirányhoz tartozó értékek a kedvezőtlenebbek, a me­dence vízfelületének mintegy 10%-án az érkező hullámoknál maga­sabb hullámok is kialakulhatnak. A KDK-i iránynál az eloszlás terü­leti egyenetlensége mintegy másfélszer nagyobb, mint a KÉK-i irány esetében.- Tervezett állapotban: jelentős csillapítási tényező-, ill. hullámmagasság­csökkenés mutatható ki a KÉK-i szélirány esetében. Ugyanakkor a KDK-i iránynál a változás minimális. (A KÉK-i irány meglévő és a KDK-i irány tervezett állapotában a hullámzás területi eloszlása közel megegyező!) A hullámmagasságok területi egyenetlensége gyakorlatilag változatlan marad. A tervezett állapotban előirányzott 45°-os bejárati irányváltozás hatékonysága a kikötőmedence hullámzás elleni védett­sége szempontjából (elvárásnak megfelelően) KÉK-i irány esetében lé­nyegesen kedvezőbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom