Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 3. szám - Kovács Péter: A Zagyva-Tama Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer fél évszázados története

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 3. füzet 167 és Márkáz állomások teljes megszűnésével. A hidrológiai észlelések ezzel szemben minden szelvényben folytatódtak, az állomásokon a távmérés fejlesztése a KDW1- ZIG mérőhelyekhez hasonló utat járt be. Az érintett 6 vízmérce szelvény - folyamatos fejlesztések és néhol áthelyezések mellett - az OTH részeként üzemel. A KÖTIVIZIG területén egyetlen ZTVSZR állomás van, Jásztelek. Ezen a mérőhelyen hidrometeorológiai észlelés nem volt, a vízmérce működése és fej­lesztése a másik két VÍZIG egykori ZTVSZR állomásaihoz teljesen hasonló út­vonalat bejárva, az OTH részeként történt. Az utóbbi években távjelzett vízhozammérés is kiépítésre került az állomáson, ami az egykori ZTVSZR állo­mások közül napjainkig csak itt valósult meg. A Zagyva-Tarna rendszer működésének utolsó mozzanata 2008-2009-ben zárult le az állomások tulajdonosi/kezelői jogainak az eredeti üzemeltető KDVVIZIG és az érintett vízügyi igazgatóságok közötti rendezésével. A Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer bizonyos elemei nap­jainkban már csak az állomásokon találhatók, többnyire eredeti formában és funkcióban. A vízmérce szelvényeket és a műszerházakat többnyire átépítették, felújították, és a kor igényeinek megfelelően modernizálták. A Kvassay-zsilip közelében levő egykori vezérlő központ épületét a KDVVIZIG vízrajzi csoportja műhelyként és raktárként még sokáig használta, de a budapesti atlétikai világ­­bajnokságra készülő edzőpályák és egyéb létesítmények építése miatt 2022 ta­vaszán elbontották. A távmérő rendszer egyes elemeit (pl. MÁK készülék, lyukszalagos adatrögzítő, Tokyo Keiki ultrahangos áramlásmérő, Plessey csa­padékmérő stb.) a KDVVIZIG egy kis „múzeumban”, nagyjából működőképes állapotban őrzi az utókor számára. 6. Összegzés A Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer a maga idejében hazai és nemzetközi szinten is jelentősnek számított. Ekkora kiterjedésű vízgyűjtőn nem sok helyen alkalmaztak az 1970-es években ilyen egységes, a kor színvo­nalának megfelelően modem hidrológiai távmérő rendszert. Működését és ki­­teljesedését sajnos több, elsősorban gazdasági és társadalmi tényező korlátozta, de így is számos területen gyakorolt jelentős hatást a magyar Vízrajzi Szolgálat, és különösképpen a KDVVIZIG vízrajzi szervezeti egységeinek működésére. Egyebek mellett a ZTVSZR bázisán és ennek alapján került sor a ma is mű­ködő Országos Távmérő Hálózat kialakítására. A KDVVIZIG-nél, az itt szerzett tapasztalatok alapján nem volt soha szükséges felszíni távjelző állomáson fo­lyamatosan párhuzamos észleltetés, és ennek a közel fél évszázados távmérő rendszernek az üzemeltetési hagyománya és tapasztalata képezi az alapját a KDVVIZIG jelenlegi centralizált vízrajzi működési rendjének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom