Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 1. szám - Varga Ádám - Varga István: Tavi medencés kikötők hullámzás elleni védettségének vizsgálatáról

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet

49

ahol: ~S(f,h)~ adott vízmélységhez tartozó energiasűrűség-spektrum;- y - csúcsossági paraméter;- <j> (f, h) — a mélyvízi feltételekre vonatkozó JONSWAP spektrum véges vízmélységhez és adott frekvenciához tartozó korrekciós tényezője (Holthuijsen 2006);- a - Phillips konstans;

~Lq- csak a hullámfrekvenciától függő (mélyvízi) hullámhossz;- L — vízmélységtől és frekvenciától függő hullámhossz átmeneti és sekélyvízi tartományban;- n — hullámparaméter.

A szélirányú parttól távoli, nyíltvízi intenzív szélesemény kezdeti szakaszában a hullámok szinte kizárólag a domináns szélirányban haladnak. A szélsebességnek a csúcs-frekvenciához tartozó hullám fázissebessége alá csökkenését követően a területet elhagyó swell- vagy döghullámok irányszóródással terjednek a szélirányú part felé. A hullámok irányszóródása a frekvencia növekedésével növekszik. Sekély tavak esetében a szűk frekvencia tartomány tekinthető jellemzőnek, (frekvencia sávszélesség-paraméter: v < —0,6). A swell- vagy döghullámok esetében is mintegy ~ 0,2 Hz-nél magasabb a csúcsfrekvencia (rövid hullámok). A nyíltvízi keletkezési helyet elhagyó hullámok irányszóródásának egy megközelítése (CERC 1985):

nil

s{f,h,e) = s(f,h)D{f,e)*s<j,h)D{ey, <- \ D{0)de = lo

(7b)

D(9) = — cos2(0-ß); <—-<{9-/?)<—; egyébként D{0) = 0; n 2 2

ahol: - S(f,h,0) - frekvenciától, vízmélységtől és iránytól függő energiasűrűség spektrum;- D(0) - normalizált irányszóródási függvény;- 0 - hullámterjedés iránya;- ß - nyíltvízi domináns terjedési irány (szélirány).

2.4. Nyíltvízi hullámok partközeli módosulása

A nyíltvízi víztérre jellemzőnek tekinthető a kevésbé változatos mederfenék, mérsékelt intenzitással változó vízmélységgel. A partok közelében a mederfenék változatossága, a különböző intenzitással változó vízmélység módosítja a közel