Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
142 Dobos Endre: A táj ok és a talaj degradáció szerepe... 2. kép. Csepegő öntözőberendezés alatt kialakult teljes szerkezet szétesés. Látható az eredeti talaj szerkezet a szétázott talajfolt körül A kialakult, homogenizált, öszszeállt talaj rosszul vezeti a vizet és kisebb pórustérrel rendelkezik, ezért könnyen befullad és könnyen ki is szárad. Az aggregátumok, talajmorzsák szétesését, állékonyságát a talajok szervesanyag tartalma befolyásolja. Stabil szerkezet kialakulásához jelentős mennyiségű humuszanyag szükséges. A művelés alatt álló talajaink esetében viszont a természetes állapothoz viszonyítva közel felére csökkent a humusztartalom, ami maga után vonja a szemcsék állékonyságának jelentős csökkenését. A humusztartalom esését részben a túlmüvelés okozta állandó eloxidálás, részben pedig a talajok szervesanyag bevételének csökkenése okozza. A szerves anyag tartalom csökkenése és a túlművelés együttesen okozza a szántott, művelt talajszintek szerkezetének, és ezáltal vízgazdálkodási jellemzőinek leromlását, ami a gyengébb adottságú, alapvető talajtani adottságaiból fakadóan is érzékeny talajok további leromlásához vezet, tovább szélsőségesítve a klimatikus kilengések hatásait. A mezőgazdasági aszály csökkentésének tehát legfontosabb eszköze a jelenlegi agrotechnológia újragondolása, a forgatásos művelés elhagyása és a talajokban történő szervesanyag megkötés. Ez utóbbi természetesen jelentős szervesanyag bejuttatását, takaró növények alkalmazását is igényli. Az 1-4. képeken látható folyamat a kérgesedés, mely a felszínen még a szologyosodáshoz hasonló folyamatokat is okoz - bár ez utóbbi kifejezést a szikesek esetén szoktuk használni, ahol a Na hatására fellépő kolloid peptizáció, majd később a gyakori pangóvízhatás miatt erős kilúgzás és a telítetlen kolloidok létrejötte az apró talajrészecskék lefelé mozgását okozza. A kolloidoldatban peptizált, szuszpenzióban levő szerves anyag és agyagásvány tartalom lefelé mozdulásával a nagyobb inert alkotók, por és homokszemcsék hátramaradnak a felszínen. Ez a folyamat a csepperóziónál is hasonlóképpen megy végbe a kis aggregátstabilitással jellemzett talajokon. A folyamat itt azonban nem áll meg. A túlnedvesedett felszínen a kolloidok szuszpenzióba mennek és elindulnak lefelé a pórusokban, ahol elakadnak, kicsapódnak, kitöltve a vastagabb pórusokat és folyamatosan vékonyítva őket.
