Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
136 Dobos Endre: A táj ok és a talaj degradáció szerepe... * tff-* 'f*x • v • I* ‘ ' ( »>+*■ r ■ * , *1;. '• . r * . .. • >. . 2. ábra. Belvízjárta területek az 1998 és 2016 közötti időszakban (Forrás’, map.fomi.hu/copernicus) is, ahol az intenzív agyagosodás és agyagvándorlás, agyagbemosódás által létrejött agyagfelhalmozódási szint tetején megálló és visszaduzzadó szintek okozzák a pangóvízhatást. Ezen területeken a művelés is alkalmazkodott a vízhez, itt az úgynevezett bakhátas művelést alkalmazták, ahol a szétszántáskor kialakult árkokat használták drénezésre. A megjelenő vízhatás tehát gyakran nem talajvíz eredetű, nem a megemelkedő talajvíz okozza a felszíni vízborítást, hanem a beszivárogni képtelen, a felszínen összegyűlő vizek hoznak létre belvizes foltokat. Ezek a talajok részben a szélsőséges vízháztartás túlnedvesedett, vízborította eseteivel jellemezhetők, aszályérzékenységük kérdése már jóval összetettebb. A Dunántúl pangóvizes barna erdőtalajai magasabb csapadékkal jellemzett területeken fordulnak elő, így kisebb aszályérzékenységgel jellemezhetők. Az alföldi mélyfekvésű, magas talajvízü területem az agyag kapilláris vízemelése miatt száraz időszakokban is vízbiztos termelési feltétetek vannak, így a nedves éveket leszámítva viszonylag jó termőhelyi adottságokat jelentenek. Nem csoda, hogy a 100 pontos talajminősítési rendszerben is a réti-csemozjom talajok kapják a legmagasabb pontszámot. Amikor a talajvíz nincs a felszínhez közel, illetve az agyag alatt egy gyengébben vízemelő réteg helyezkedik el, teljesen más folyamatok indulnak el. Ez a helyzet igen gyakori az Alföld esetében, amikor az agyag 40-70 centiméteres vastagságban fekszik a löszös, vályogos, gyakran homokos alluviális rétegsoron. Ebben az esetben a föntről érkező víz megáll a felszín mélyedéseiben, nem tud átszivárogni a talajon vagy a szivárgás megáll