Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
134 Dobos Endre: A táj ok és a talaj degradáció szerepe... kent aggregát méretű és aggregét stabilitású talajok tömörödése a legelső és leginkább látható, közvetlenül észlelhető tényező. Ez nem csak az érintett müveit felszíni rétegeket érinti, hanem a mélyebb szintekre is ható folyamatos taposás, valamint a szétvert szerkezeti elemek apró szemcséinek lefelé mozgásával és a mélyebb szintekbe mosódásával kialakuló eketalp réteg kialakulását is előidézi. A szerkezeti degradációt természetesen okozhatja, elősegitheti számos kémiai hatás, változás. Ezek között elsősorban a talajsavanyodást kell megemlíteni, ami első lépésben a szerkezetépítés szempontjából legfontosabb kalcium kilúgzását, majd a kolloidok peptizálódását eredményezi, tovább csökkentve a pórusteret. Ezeket a változásokat a műtrágyázás és a nem megfelelően végrehajtott öntözés hatásai is gyorsítják. Nem csak a degradációs folyamatok, de az okozott problémák is természetesen sokrétűek:- megnövekedett vonóerő igény, gázolaj felhasználás, művelő eszközök elhasználódása, fokozott kopása, törése;- lecsökkent beszivárgás, csökkenő szabad vízkészlet, aszályérzékenység;- felszíni lefolyás megnövekedése, erózió;- a makropórusok arányának drasztikus csökkenése, időszakos vízpangás, oxigén hiány, reduktív viszonyok, denitrifikáció - tápanyag vesztés, felszínre történő kapilláris vízemelés és fokozott evaporációs vízveszteség- felszíni vízpangás, belvíz, szerkezeti elemek fokozott eliszapolódása, felszíni kérgesedés, kelési problémák, fokozódó beszivárgási problémák. 2. Talajaink vízgazdálkodási típusai a természeti adottságok függvényében A talajtan és a talajok mezőgazdasági alkalmazásai számos talajnedvességgel, illetve nedvesség-gazdálkodással foglalkozó tanulmányt, könyvet és térképi adatbázist jelentetett meg, melyek a magyarországi területi tervezés alapjául szolgálnak. A legmeghatározóbb és talán legkönnyebben hozzáférhető az 1:100.000-cs agrotopgráfiai térkép vízgazdálkodási kategória rendszere. Ez a rendszer alapvetően a talajok fizikai féleségére épül és a talajok vízvezető és vízmegkötő és víztároló képességén keresztül jellemzi a talajokat. E rendszer alapján három csoportban jelölhetők meg a talajok vízgazdálkodását befolyásoló természetes jellemzők. 2.1. Gyenge és nagyon gyenge víznyelő és vízvezető képességű talajok Az első csoport a gyenge és nagyon gyenge víznyelő és vízvezető képességű talajokat jelöli ki. Tulajdonképpen ezek a talajok azok, ahol a belvizek a legnagyobb károkat okozzák. Az Alföldön, a Tisza és a Körösök jelenkori és elhagyott
