Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Kozák Péter - Fiala Károly - Benyhe Balázs - Fehérváry István: Az aszály monitoring hálózat és az aszálykezelés gyakorlata a 2022. évi aszály tükrében
116 Az aszály monitoring hálózat és az aszálykezelés gyakorlata gos értékének hányadosa. A számításból eredően átlagos nedvességi állapotot feltételezve a HDIq = 1. Aszályos körülmények között az index értéke (a Pálfai-féle aszályindexhez hasonló módon) emelkedik, azaz például HDIq = 2 helyzetben a viztartalom az átlagnak a fele, HDIq = 3 helyzetben pedig a víztartalomnak csak a harmada áll rendelkezésre. A HDIg index alapparaméterei a HDlQ-val megegyeznek, azonban ez a változat a párolgási hiányt is figyelembe veszi. Kiszámításakor azt feltételezzük, hogy hőség idején a potenciális evapotranspiráció (PÉT) nem függ a rendelkezésre álló viz mennyiségétől, és a veszteség teljes mértékben realizálódik. A megvalósulni nem tudó párolgási hiányt a vízmérleg számításban negatív elemként vesszük figyelembe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vízmérleg kiszámításakor a tényleges párolgás helyett a PÉT értékével csökkentjük a víztartalmat. Ezáltal a HDIg aszályindex értéke az alapindexénél magasabb lesz olyan esetekben, amikor az időjárási körülmények miatt jelentős párolgás alakulna ki, azonban a rendelkezésre álló víztartalék ezt nem teszi lehetővé. A HDI§ változatra azért volt szükség, mert Magyarország klímája kellően arid ahhoz, hogy a nyári időszakban átlagos időjárás esetén is jelentős szárazság alakuljon ki, ezért a HDIq index értékei a nyári hőség időszakok során átlagoshoz közeli állapotot jelezhetnek, annak ellenére, hogy a hőség miatt igény vízgazdálkodási beavatkozásokra (Benyhe Fiala 2021). 3. Az állomáshálózat kiépítése és a mért adatok A monitoring állomások kiépítése 2016-ban kezdődött meg 16 db teszt állomás beüzemelésével, melyek alföldi területekre kerültek. A rendszer bővítése 2017-2022. között több ütemben valósult meg, amely során már valamennyi vízügyi igazgatóság területén, illetve domb- és hegyvidéki területeken is épültek állomások. Jelenleg 114 db monitoring állomás szolgáltat adatokat, a tervezett állomásszám 140-150 db (1. ábra). Az állomások GPRS távjelző rendszeren keresztül szolgáltatnak adatokat, áramellátásuk pedig napelemekkel biztosított, így automatikus üzemelésük egyrészt minimális emberi beavatkozást igényel, másrészt az állomás telepítése nem függ komolyabb infrastruktúra meglététől. A telepítési tényezők között elsődleges volt, hogy az állomások mezőgazdasági területre kerüljenek, mert így szolgáltatnak reprezentatív adatokat az aszálynak leginkább kitett mezőgazdasági termelők számára. Az állomásokon elsődlegesen a vízhiány és aszály szempontjából kulcsfontosságú paramétereket - csapadék, léghőmérséklet, légnedvesség, talajnedvesség, talajhőmérséklet, illetve levélnedvesség - mérik. A mérőeszközök a Meteorológiai Világszervezet előírásainak megfelelő minőségben rögzítik az
