Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Lucza Zoltán: Kamerás monitoring állomások alkalmazása a kommunális hulladék és a jégjelenségek észlelésére
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam 2022. évi 2. füzet KAMERAS MONITORING ÁLLOMÁSOK ALKALMAZÁSA A KOMMUNÁLIS HULLADÉK ÉS A JÉGJELENSÉGEK ÉSZLELÉSÉRE LUCZA ZOLTÁN1 1. Előzmények Az elmúlt két évtized árvizei (1998,2001,2006, 2010) többször is bebizonyították, hogy a hidrológiai és hidrometeorológiai sajátosságok miatt a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet magas és heves árhullámokra számítani. A vízszintemelkedések 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Az áradás intenzitása 30-40 cm/óra, a Tisza 10-12 m-t is emelkedhet a tetőzésig. Ha pedig figyelembe vesszük még, hogy a területhasználatok, valamint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai a jövőben még fokozódhatnak, akkor a fent említett jellemzők romlásával biztosan kell számolnunk. A közös Magyar-Ukrán Távmérő és Üzemirányító Rendszer jelenleg 191 (141 hazai és 50 ukrajnai) állomásból áll (Lucza 2022). A rendszer közös üzemeltetése Magyarország és Ukrajna határvízi Kormánymeghatalmazottai által jóváhagyott Üzemeltetési Szabályzat alapján történik. Az ukrajnai eredetű felső-tiszai kommunális hulladék kezelésére irányuló beruházás alapja a közös magyar-ukrán távmérő rendszer. A fejlesztés keretében vízminőségi kamerás monitoring állomásokat létesítettünk Ukrajnában három helyen, illetve hőkamerás megfigyelő állomást a magyarországi határszelvényben, Tiszabecsnél. Az állomások alkalmasak az uszadék, PÉT palackok és jégjelenségek on-line észlelésére. Az állomásokat integráltuk a közös magyar-ukrán távmérő rendszerbe (Lucza 2022). 1 Lucza Zoltán mérnök, osztályvezető, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG)
