Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Szabó József - Benedek András - Kerék Gábor: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja
74 A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja • Hidrológiai és mütárgyhidraulikai szempontok (terhelések összeesése, vízlevezető képesség, elő-, utófenék, szivárgások, kővédelmek stb.) • Elzárások megoldása és mozgatásuk (fő és ideiglenes elzárások, mivel mozgassunk?) • Jégviszonyok • Hordalékosság (ne „ássuk” el a műtárgyat, mert az elzárások nem lesznek mozgathatóak!) • Üzemrend, üzemeltethetőség (helyi vagy távmüködtetés, karbantarthatóság, hozzáférés) 2.3.2. Speciális kérdések Egy ilyen komplex műtárgy megtervezéséhez alapvető fontosságúak az alapos előkészítő munkálatok, melyek megalapozzák a műtárgy fő méreteit, az építési technológiát, a munkagödör határolást és a víztelenítést. 2.3.3. Áramlástani vizsgálatok Az ajánlati terv készítésének megalapozására a BME részletes áramlástani vizsgálatot készített, ennek megállapításait alapadatként kezeltük, nem vizsgáltuk azok megfelelőségét. A dokumentum vizsgálta a Duna és a Mosoni-Duna árvizeinek egybeesését. Ennek a valószínűsége csekély, de éppen az 1965-ös árvíz ennek ellentmond. Tehát a mű csak részleges árvízkapuként működhet, kis valószínűséggel a két folyó árvizeinek egybeesésekor nem! A lehetséges üzemállapotok: 1. Rehabilitációs üzemvízszint tartás viszonylag alacsony dunai vízállások esetén (KV és KÖV). 2. Zárt állapot, dunai árvizek esetén. 3. További lehetséges üzemállapot, ha a Duna kis-, vagy középvize mellett jelentős árhullám vonul le a Mosoni-Dunán (Rábán), ekkor a szegmens táblákat teljesen kinyitják; rendkívüli esetben a hajózsilip is nyitva lesz. 4. Előfordulhat olyan eset is - igen ritkán - amikor a két folyó árhulláma időben egybeesik (ilyen volt az 1965-ös árvíz). Ekkor a torkolati mű nem működhet árvízkapuként! A megváltoztatott mütárgyegyüttes kiviteli tervéhez a BME által készített részletes áramlástani vizsgálat fő megállapításait az alábbiakban idézzük: — „Nagyléptékű, 2D nempermanens szimulációkon keresztül bemutattuk, hogy a mütárgyegyüttes a műtárgytól felvíz irányban maximum 10 cm körüli vízszintemelkedést okoz a 2013. évi történelmi árvízre jellemző hidrológiai állapotban, és a vízszintemelkedés felvízi irányban folyamatosan csökken.
