Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
42 Váradi József-Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete... valamelyike fel tud mutatni részelemeket (csoda lenne, ha e bőséges választékból senki sem foglalkozna épp ezekkel a kérdésekkel), de hogyan lesz ebből ágazati, vagy - mint az erózió vagy hullámtér probléma megoldása kapcsán - ágazatközi megvalósítás, bevezetés, eredmény? Nem a lehetséges intézményi hálózat tagjainak száma kevés, nem a képességek, ismeretek hiányoznak, hanem a szervező, koordináló, kiválasztó, ellenőrző, hasznosító állami szervezet. Fel kell ismerni, hogy hazánkban a természetföldrajzi, hidrológiai kitettségünk, a mesterséges víztesten való létünk és gazdálkodásunk miatt az állami jelenlét a vízgazdálkodási döntésekben és így a K+ F+1problémák azonosításában, valamint a feladatok kijelölésében is állami prioritást kell kapjon. Ennek azonban nincs meg az intézményi háttere. A hazai víztudományok eredményességének növelése és sikerének érzékletessé tétele érdekében egy irányító szervezet létrehozása lenne a megfelelő lépés. Ez az állami szervezet problémát azonosít, pályázatot ír ki, előminősít, konzorciumokat, kutató intézményeket válogat össze, megbízásokat ad ki. A munka előrehaladását figyelemmel kíséri, eredménytelenség veszélye esetén leállít, eredményt a társtárcákkal, vagy saját hatáskörben hasznosít. A szervezet dolgozói részben K+F+I területén jártas, elismert, de már főállásban nem praktizáló kutatók, gyakorlati szakemberek, menedzserek, PR szakemberek. Az intézmény munkáját külső szakmai szervezetek segítik, mint pl. az MHT, a VzTT, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata stb. E szervezet létrehozása célszerűen az OVF keretein belül, vagy a VIZITÉRE Environ Kft-hez hasonló tulajdonosi konstrukcióban valósulhatna meg. A szervezet pénzügyi forrásait a központi költségvetés és az általa elnyert pályázatok biztosítanák. A következtetésünk egyértelmű: újra létre kell hozni a kutatás-irányítás intézményi hátterét! 8. Összefoglalás A 90-es években megindult társadalmi, gazdasági, politikai változások szélesre tárták a kaput a világ felé. A víztudományok magyar, illetve magyar származású tudósai a történelem során soha nem vettek részt a vízgazdálkodás világ-, európai és Duna vízgyűjtő-szintű alakításában olyan magas szinten és mértékben, mint az elmúlt három évtizedben. A történelem során soha annyi egyetemi hallgató nem tanulhatott Európa legjobb egyetemein, soha annyi kutató nem vehetett részt nemzetközi kutatási projektekben és kutatóhálózatok tevékenységében konzorciumi tagként és sok esetben projekt vezetőként, soha sem rendeztünk annyi világ-, Európa és Duna vízgyüjtő-szintü tudományos rendezvényt, nem
