Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 39 a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programot (NVKP), melynek több célkitűzését a Nemzeti Vízstratégiát kihirdető kormányhatározat is nevesíti (MTA 2016,2018a). Az NVS egyik pillére egy országos szintű, átfogó Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozása. Ennek célja, hogy összegezze a vízzel kapcsolatos legfontosabb hazai kihívásokat és kutatási feladatokat, és ezáltal kiindulópont legyen integrált, multidiszciplináris kutatásokhoz, segítve a Nemzeti Vízstratégia célkitűzéseinek végrehajtását, valamint a nemzetközi élvonalba emelve a hazai víztudományi kutatásokat. E kutatási programnak elsősorban a közeljövő hazai feladataira kell fókuszálnia, de figyelembe kell vennie a vízkincs jövőjét jelentősen meghatározó világméretű folyamatokat is (MTA 2018b). Az NVKP kiemelt feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tudományos tevékenység országos szintű összehangolására. Javaslatot fogalmaz meg továbbá, hogy a jelenleg dezintegrált hidrológiai adatbázisokból jöjjön létre egy szabad hozzáférésű, integrált adatbázis, mely kiterjed a hidrológiai körforgás teljes láncolatára (éghajlat, időjárás, folyók, tavak, felszín alatti vizek, források stb.). Ugyanakkor az eltelt négy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program nem tudott a víztudományban érintettek szervező ereje és vezérlő iránymutatása lenni, marginalizálódott és számos, egyébként is futó program ide történő besorolásával lényegében perifériára szorult. Összefoglalva a fentiekben vázlatosan áttekintett három anyagot (a VzTT célkitűzéseit, a Nemzeti Vízstratégiát és a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programot) azt mondhatjuk, hogy a víztudományi kutatások újjászervezésére tett javaslatok egy irányba mutatnak, nevezetesen, hogy a kutatások, fejlesztések bázisául szolgáló egyetemek, oktatási intézmények valamiféle hálózatos együttműködése alakuljon ki. Újra létre kell hozni a víztudományi hálózatok koordinációját biztosító intézményrendszert. Ezt az alapelvet leginkább a NVS írta le, és a NVKP igyekezett elveiben megvalósítani. A VzTT két alkalommal tárgyalta a NVKP-t és erősen megosztott volt annak célszerűségében és eredményességében. Ennek természetes oka, hogy a VzTT tagjai közül többen a szerzők között szerepeltek, míg sokan a gyakorlat, a hazai víztudományok használatában voltak érdekeltek és a formálódó programot, de különösen annak szervezetre koncentráló törekvéseit nem találták jónak, sőt működőképesnek sem. Az MTA kormány általi átalakítása ezt az utóbbi aggályt fölöslegessé tette, mert a szervezet nem jött létre. Az óhaj a hálózatos víztudományi kutatásszervezés létrehozása iránt azonban most is a leghangosabb. Miközben a végrehajtás területén ez megoldás lehet, a kutatásszervezés, feladat vagy probléma megfogalmazás, hasznosítás vagy export foganatosítás, összehangolás stb. tekintetében nem jó megoldás, sőt állítható, hogy lehetetlen.
