Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 1. szám - Miklós Tamás István: A tiszai hullámtér rehabolotációja Dél-Borsodban, a nagyvízi mederkezelés részeként

konkrétan kimutatni, akkor az egyértelművé tenné, hogy az ilyen jellegű, alapvetően vizügyi célú fenntartás, különösen Natura 2000 területen, természetvédelmi szempontból is előnyös és támogatható. A botanikai felmérésbe egy külső szakértőt, Varga Anna botanikust vontuk be, aki már korábban is végzett több kutatást ártéri kaszálókon, legelőkön, és a legelöerdők történetét is feldolgozta. Az első terepi adatgyűjtésre 2019. júniusában került sor. Három egymás melletti területrész került kijelölésre, az egyik egy érintetlen gyalogakácos sűrűség egy idős erdő alatt, ez lett a kiindulási állapot, az ún. kontroll terület. Az általunk már kezelt rész a második mintaterület és egy jövőben kitakarítani tervezett erdőrész pedig a nulladik évi állapotot képviselte.

A 2019. évi tapasztalatokat a legfontosabb kutatási eredményeiről szóló beszámolójában Varga Anna a következőképpen fogalmazta meg: ,/l ligetes terület kialakításának egyértelműen megfigyelhetőek már most a hatásai a növényzet összetételében. A kezelt területen megjelentekfénykedvelő, gyepifajok, pázsitfűfélék is, de a jakitermelésseljáró bolygatás hatására jelenleg a gyom és zavarástűrőfajok dominálnak a gyepszintben. A fásszánt növényekjelenléte szinte minimális, a cserjeszint teljesen eltűnt, a gyepszintben özönfajok magoncai fordulnak elő. A két kontroll területen a hullámtéri erdők gyep-, illetve cserjeszintjére jellemző növényzet fordul elő. A kezelt területen, illetve vele egy részletben lévő kontroll területen is egy védett növényfaj, a Leucojum aestivum L. fordul elő.” (Varga 2019, p.2.).

2020-ban a kutatás mind területileg, mind módszertanilag kibővült. Botanikai felmérések történtek a Tiszabábolna és Tiszadorogma között fekvő gyepterületen. Módszertanilag pedig tájtörténeti kutatásba kezdtünk a hullámtéri területekre, illetve az özönfajok terjedésére vonatkozóan. Néhány megállapítás a 2020. évi jelentésből:- A kutatások adatai megerősítik, hogy az özönfajok borításának visszaszorítása kizárólag rendszeres és hosszú távú gyepkezeléssel érhető el. A jelenleg tervben lévő kezelések megfelelők.- 2019-2020. között a Pircs terület gyepszintjében nagyobb mértékű változás nem történt. A fu- és sásfélék aránya 6%-kal növekedett, a csupasz felszín szinte teljesen eltűnt.- 2019-2020. között a kontroll erdőként vizsgált erdőrészletben a gyepszint borítása enyhén csökkent. A cserjeszint borítása 2018-hoz képest felére csökkent.- A Pircs területen 2019-2020. között a zöld juhar eltűnt, a gyalogakác nem változott, de az amerikai kőris borítása megnőtt.- Az özönfajok borítása a kontroll erdőben növekedett; a gyalogakác és amerikai kőris borítottsága növekedett meg (Varga 2020, p.3.).

148 Miklós Tamás István: A tiszai hullámtér rehabilitációja Dél-Borsodban...