Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Miklós Tamás István: A tiszai hullámtér rehabolotációja Dél-Borsodban, a nagyvízi mederkezelés részeként
144 Miklós Tamás István: A tiszai hullámtér rehabilitációja Dél-Borsodban... Tekintettel arra, hogy a szántómüvelés visszaállítása és fenntartása a nagyvízi mederben már nem igazán támogatott, ezért itt is a kaszáló, legelő lehet a kedvező hasznosítási forma. Az erre a célra alkalmas ingatlanok kiterjedése mintegy 60 ha. 6. kép. 2020. nyári állapot (a szerző felvétele) Amennyiben sikerül az egykori legelőket, szántókat terveink szerint visszanyerni és tisztán tartani, néhány éven belül mintegy 150 ha-on folyhatna újra legeltetés, illetve gyepgazdálkodás. Annak érdekében, hogy a hosszú távú fenntarthatóságot elérjük, mindenképpen szükséges a helyi gazdálkodók bevonása, érdekeltté tétele a folyamatokban. 3.1.6. Legelőerdő kialakítása Ezen a környéken ez egy új hasznosítási forma lehetne, mert bár erdőgazdálkodás és állattartás is folyt a vidéken egykor, az erdei legeltetés az itt élő emberek elmondása szerint nem volt gyakorlat, és inkább csak a fogatokat húzó, kocsiból kikötött állatok elszórt, erdőszéli táplálkozása jelentett hasonló tevékenységet. Sokáig a törvény is kategorikusan tiltotta az erdőben folyó legeltetést, azonban napjainkban ez erdei haszonvételnek minősül, és bizonyos feltételekkel ismét folytatható. A jelenleg hatályos erdőtörvényben foglaltak szerint: „...Erdei legeltetésre ... nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban kerülhet sor” (Erdőtörvény 2009, p.38.) A mi esetünkben 2017-ben kezdődött egy legelőerdő kialakítása a Tiszacsege 0714 hrsz-on, Natura 2000 védelem alatt álló szabadrendelkezésü erdőben. Tekintve, hogy az invazív növényfajok teljes talajámyalása miatt nem tudott kialakulni értékes lágyszárú szint, első lépésként az amerikai kőrisből és zöld juharból álló második lombkoronaszintet távolítottuk el. A fakitermelés, illetve
