Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása
10 Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók... Szabályozott elöntés lehetősége esetén létezik egy olyan döntési pont, amelyben a műtárgy használata és a tározóterület elöntése műszaki és közgazdasági szempontból egyaránt vizsgálható és vizsgálandó. Az árapasztó tározók fejlesztését követően, az operatív védelmi feladatok közé történő beépítésük során vált egyértelművé, hogy a tározók megnyitását eredményező döntéshez nemcsak a hidrológiai, hanem a gazdasági hatékonyságukra vonatkozó információkra is szükség van. Jelen tanulmány a Tisza-menti vésztározók rendszerszintű üzemirányítására fókuszáló, az OVF által kezdeményezett kutatási program eredményeit mutatja be (Ungvári & Kis 2018). A kutatás során meghatároztuk a tározóhasználat megalapozásához szükséges közgazdasági információk körét és kidolgoztuk a kapcsolódó döntéstámogató módszertant, emellett a kutatás keretében sikerült olyan első eredményeket előállítani, melyek az egyszeri árvízi eseményekhez kapcsolódó döntéshozatal szűkített követelményein is túlmutatnak. A döntéstámogató modul segít eldönteni, hogy közgazdasági szempontból előnyösebb-e a tározónyitás és így az árhullám csúcsának levágása a fokozott mértékű vonalmenti védekezés helyett. A közgazdasági alapú döntéshez információra van szükség arról, hogy e két helyzet esetén hogyan változnak meg a költség és haszon elemek. A tározó szabályozott elárasztásáról szóló döntéshez szükség van a közelgő árhullám kockázatértékelésére, hogy azt a tározón belüli károkhoz lehessen mérni. A gazdasági döntéstámogatás módszertana a költség-haszon elemzés (CBA) megközelítését alkalmazza. Alapja a különböző forrásokból származó fizikai, gazdasági és hidrológiai információk integrált alkalmazása egy Monte Carlo-elemzés keretében (a közelgő árhullám hidrológiai jellemzőinek szimulációs előrejelzései; a korábbi védekezések költségelemzése és az EU Árvízi Irányelv kapcsán kezdeményezett Árvízi kockázatkezelési terv [AKK] eredményei). Ez az információs háttér lehetővé tette az árvízi kockázat változásainak számítását egy kvantitatív árvízi kockázatértékelési módszertan segítségével, összehasonlítva az eredeti és a tározónyitással módosított árhullám forgatókönyveit. A CBA típusú elemzés megvalósíthatóságát a kockázatértékelési módszertan fejlődése tette lehetővé. A kvantitatív kockázat-értékelés a technológiai fejlődésnek köszönhetően vált elérhetővé (Tollán 2002, Davis et al. 2008, Lorente 2019). A korszerű árvízkockázat-számítás a részletes kárfüggvények és a nagy térbeli felbontású fizikai hatásinformációk párosításán nyugszik, az utóbbi a valószínűség alapú eseménytér jelentős részét lefedni képes árvíz szimulációk eredményeiből származik (Huizinga et al. 2017). Mindez segít csökkenteni azokat az elkerülhetetlenül kialakuló hibákat, amelyeket a kockázat kategóriák kialakításából fakadó általá
