Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
94 Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete költségvetési pénzellátás bizonytalanságaiból, s az 1895-ben elfogadott XLVIIL te. 12 évre összesen 51 millió Ft-ot engedélyezett felhasználni. Amikor a terminus lejárt, annak sikerén felbuzdulva az országgyűlés - a Darányi Ignác miniszter által 1908-ban beterjesztett XLIX. te.-kel, az ún. „víziberuházási törvény”nyel - további 20 esztendőre 192 millió koronával (ez a korábbi forint összeget alapul véve kb. 96 millió forintnak felelt meg) biztosította a vízi utak fejlesztésére és a vízmosások megkötésére szolgáló beruházások végrehajtását. Ez utóbbi feladat gyakorlatilag a vízgyűjtő területekre5 6 7 is kiterjedő vízrendezésekkel volt kapcsolatban, mert ez az árvizek kialakulása szempontjából már akkor is kulcskérdésnek számított. Mindezt az az árvízvédelmi logikai láncolat is magyarázta, hogy az árvizek megindulását a hegyvidékeken kisebb tározókkal kívánták „megfogni”, a hegységek lábánál pedig - a víz energiáját is hasznosító - műszaki megoldásokkal az áradás lassítására törekedtek. Természetesen a világháború megakasztotta a program folytatását és befejezését. Jellemző, hogy a háború kitörését követően Kvassay az alapvető hangsúlyt a Duna-hajózás kérdéseire helyezte át, amit a német gazdasági körök nagy érdeklődéssel tanulmányoztak^, hiszen a kelet felé oda-vissza irányuló kereskedelmi forgalmat a dunai víziút használata jelentősen megkönnyíthette volna számukra {Fejér 2020). A magyar békedelegáció álláspontja a trianoni béketárgyaláson A trianoni béketárgyalásra 1920 elején kiutazó magyar delegáció álláspontja a vizek kérdésében a Kárpát-medence vízrajzi egységének elvéből indult ki. Apponyi Albert gr7 január 16-án elmondott beszédében a következőket jegyezte meg: „...ez az ország oly tökéletes földrajzi egység, amely Európában egyedül áll. Folyóik és 5 Ez esetben jelentős mértékben a trianoni utódállamok területére eső vízimunkákról van szó. 6 A főként az angol hajóhadak által fenntartott tengeri blokád kényszerítette Németországot arra, hogy a vasúti összeköttetés mellett erősítse, fejlessze a folyami szállítások műszaki-gazdasági feltételeit. Kvassay lehetőséget látott abban, hogy a műszaki megvalósításhoz német tőkét is felhasználva Magyarország - saját területén - biztosítsa a Fekete-tengeri torkolattól 3000 tonnás uszályokkal, kisebb tengeri gőzösökkel való szállítást. Ennek megfelelően szorgalmazta a Vaskapu-szabályozás folytatásán túl egy budapesti nemzeti kikötő és kereskedelmi központ megteremtését. Folyami víziút-programja a háború derekán a hazai szakkörökben éles vitát váltott ki, így pl. az OMGE igazgatója, Rubinek Gyula vele ellentétben a hazai közutak fejlesztésével kívánta az ipar és az agrárium érdekét szolgálni. (Rubinek 1916) 7 Apponyi Albert gr. (1846-1933), a dualista korszak neves kultúrpolitikusa, két alkalommal is vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar békedelegáció vezetője, 1925- 1933 között népszövetségi fődelegátus.
