Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 83 A Duna közel ötven év alatt bekövetkezett vízminőség-változásainak áttekintése során feltétlenül meg kell említeni az ún. expedíciós és a felvízi hatások miatt a nemzetközi méréssorozatokat is, melyek rávilágítanak az ilyen típusú vizsgálatok fontosságára. A tanulmány bemutatja néhány kiemelt eset részletesebb elemzését is. Összességében a mérések alátámasztották a vízminőség javulását, bár az ökológiai állapot ezt a kedvező képet még nem minden paraméter esetében jelzi. A vízgyűjtőn bekövetkezett gazdasági változások, szennyvíztisztítási beruházások, tisztább technológiák elterjedése a folyó vízminőségének jelentős javulását eredményezte, de az ökológiai állapot a teljes magyarországi Duna-szakaszon még elmarad a kívánatos jó állapottól. A jövőbeni, kötelező elvárások mellett a kitekintés fejezet az új vizsgálati módszertani kérdésekkel foglalkozik, rámutatva azok fontosságára. Irodalomjegyzék Abrahám M., Várday Aó( 1977): A Rajka Esztergom közötti Dunaszakasz vízminőségi problémái. Hidrológiai Közlöny 2. szám. Balló M. (1873): A Duna folyam vegyi viszonyairól. MTA Matematikai és Természettudományi Közlemények XI. kötet. Benedek P, Literáthy P. (1979): Vízminőségszabályozás a környezetvédelemben (Műszaki Kiadó, Budapest) Chemanager (2020): Borealis investiert in maßgeschneiderte Abwasserreinigungsanlage in Schwechat, https://www.chemanager-online.com Cristescu M.E. (2019): Can Environmental RNA Revolutionize Biodiversity Science? Trends in Ecology & Evolution. May. 2019. Csanädy M. (1975): Szennyvízkémia (Tankönyvkiadó, Budapest) Csanädy M., Kádár M., Schiefner K. (1994): A Duna vízminőségének higiénés értékelése. Hidrológiai Közlöny 4. szám. Csányi B. (2014): Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok. Előadás. Energia Klub, Budapest. 2014. Deák Zs. (1977): Bakteriológiai vizsgálatok a Duna Rajka-Budapest közötti szakaszán. Hidrológiai. Közlöny 2. szám. Dégen I. (főszerk.) (1970): Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest) Diaz C., Wegw F., Cuong Q. tang, Crampton-Plat A., Rüdel H., Eilebrecht E., Koschorreck J. (2020): Aquatic suspended particulate matter as source of eDNA for fish metabarcoding, https://www.nature.com/articles/s41598-020-71238-w Ebswien (é.n.): www.ebswien.at