Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 79 Az ortofoszfát esetében az 1980-as években a hazánkba érkező víz rossz osztályba volt sorolható, ezt követően a gyenge kategóriába tartozott. Az évtized végétől javult egy osztályt a víz minősége, azóta is mérsékelt minősítés adható. A hazánkból távozó víz minősége a 2000-es évek közepéig a mérsékelt-jó határon mozgott, jelenleg a mérsékelt kategóriába sorolandó a másik két mérőszelvénnyel együtt. A klorofill-a tekintetében határértékek, illetve minősítési osztályhatárok nem állnak rendelkezésre. Az adatok elemzéséből elmondható, hogy a bajai mérőszelvényben a klorofdl-a értéke egészen az 1990-es évek végéig jelentősen nagyobb volt, mint a belépő érték. A 2000-es évek elejétől kezdődően napjainkig hasonló értékek adódnak mind a három mérőhelyen. A fenol esetében a határszelvényben az évek során egyértelmű csökkenést észleltünk (12. ábra), ami a felvízi országokban történt kedvező hatásokra, technológiai váltásokra (pl. szénlepárlás megszüntetése) vezethető vissza (Pannonhalmi-Schmidt 2006). A kedvező változás érzékelhető volt a térségben fogott halak élvezeti értékén is. A vizsgálatokat a későbbiekben megszüntették. A Duna vízminősége az 1960-80-as évek erősen szennyezett állapotához képest javult, esetenként elérte a kívánatos szintet, de ez a kedvező kép inkább csak a kémiai állapotra jellemző. A Duna részvízgyüjtő 2015. évi vizgyüjtő gazdálkodási terve alapján a támogató fizikai és kémiai jellemzők alapján a Duna teljes hazai szakaszán jó állapotú. A vizi makrogerinctelenek szerint a Duna vízminősége mérsékelt, de összességében javuló tendenciát, míg a fitopolankton mérsékelt és jó állapotot mutat. Szélsőséges hidrometeorológiai körülmények (tartós hőhullámok, alacsony vízállás) esetén - különösen az állóvíz jellegű Duna-ágakban — nem kizárt kritikus vízminőségi állapotok bekövetkezése sem. 7. KITEKINTÉS 7.1. Víz keretirányelv (2021-2027) Az előzőekben a Duna vízminőségének alakulását — a folyót ért mindenkori terheléseken, s az érvényesülő hidrometeorológia hatásokon túlmenően - az alkalmazott vizsgálati és minősítési rendszerek alapján mutattuk be. A vízminőségi állapot értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott vizsgálati rendszereket eltérő célok határozták meg, s a vizsgálati rendszer által kinyerhető információk értékelése is az adott vízgazdálkodási célokhoz illeszkedett. Az a tény, hogy a Duna esetén a felvízi viszonyokhoz képest a hazai terhelési hatások nem voltak meghatározók (még a rossz szennyvíztisztítási időszakban sem) (Somlyódy 2018), aláhúzza az országba érkező és távozó vízminőség szélesebb körű, az új kihívásoknak megfelelő meghatározását. A klímaváltozás miatt
