Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 63 • A hidromorfológiai állapotok a korábbi vizsgálatoktól lényegesen nem tértek el. A Duna mintegy 60%-ban kissé, illetve mérsékelten, és 40%-ban erősen módosított. Nincs olyan szakasz, ami kiváló, azaz messzemenően természetközeli állapotú lenne. • A Felső-Duna szakasz 75%-a a vízerő hasznosítás és az árvízvédelem miatt erősen módosított, a Középső-Duna 63%-a jó, vagy mérsékelt állapotú, míg az Alsó-Duna szakasz összességében jó állapotúnak ítélhető; itt található leghosszabb szabadfolyású szakasza (860 km). A folyóközeli árterület - ami a jó állapot előírása - 65-70%-ban mára már elveszett. 3.6.4. Negyedik Nemzetközi Duna Expedíció (2019 JDS 4) A negyedik méréssorozat alkalmával különös figyelmet fordítottak a mikroműanyagok és mikroszennyezők, valamint az antibiotikumok vizsgálatára. A vízi szervezetek környezetükbe bocsátott DNS vizsgálata, az ún. eDNA (environmental DNA) a monitoring különleges paraméterét képezte. A JDS4 eredményei további információt adhatnak a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2021. évi felülvizsgálatához, a meglévő hiányosságok pótlásához. A korábbi jelentős magyarországi kommunális szennyezés - a budapesti központi szennyvíztisztító telep megépítésével - már nem volt domináns. Az osztrák Duna-szakaszon gondot okozó értékeket nem mértek. A hajózás feltételezett szennyező hatását nem lehetett alátámasztani (www.bmlrt.gv.at). A JDS 1-4. expedíciók vizsgálati eredményei, és a részletes értékelések az ICPDR honlapon (ICPDR JDS) érhetők el. 4. JELENTŐSEBB SZENNYEZŐ FORRÁSOK A magyarországi Duna vízminőségét alapvetően meghatározta, s a mai napig is meghatározza az ország feletti Felső-Duna szakasz kommunális és ipari terhelése. Kiemelésre érdemes Linz, Bécs, Pozsony és vonzáskörzetük. A Duna, mint határvíz folyó 1977- 1717 fkm közötti partjára jelentős magyar és szlovák ipari üzemek és városok települtek. A magyar Duna-szakasz további jelentősebb terhelő forrásai Budapest nagytérsége, Százhalombatta, Dunaújváros és Paks. A mellékvízfolyások közül sokáig a Mosoni-Duna és a Vág folyó éreztette kedvezőtlen hatását. 4.1. Linz térsége Linz térségében a Duna vízminősége az 1970-es évek végétől fokozatosan javult. 1979-ben helyezték üzembe Linz D-Ny-i térségében az Asten-i térségi szenny
