Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi I. füzet 61 3.6.1. Első Nemzetközi Duna Expedíció (2001 JDS 1) A vizsgálatok 140 kémiai és biológiai paraméterre végezték el és több mint 40 000 laboratóriumi eredmény keletkezett. A nemzetközi hidrobiológusokból, mikrobiológusokból és vegyészekből álló Core Team kiegészült a part-menti országok szakértőivel, lehetővé téve ezzel a folyó nagyon gondos, sokrétű vizsgálatát. A magyarországi Duna szakasz főbb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze: • A szerves szennyező anyagok a „mérsékelt” és „kritikusan szennyezett” állapot között változtak. Sok mellékág és mellékvízfolyás a főfolyónál szennyezettebb volt. • Az eutrofízációra utaló alga biomassza a magyar szakaszon Budapest alatt különösen magas volt, ami a megnövekedett tápanyag koncentrációra utalt. • Nehézfém szennyezettséget mutattak ki a Duna alsó szakszán. • A hajózásra utaló szénhidrogén származékokat elsősorban az üledékben és a lebegő anyaghoz kötődve a Duna középső szakszán mutattak ki. • A 23 növényvédő szer közül az EU-ban 2004-ben betiltott Atrazin és származéka kimutatható volt a Duna mentén. • Az EU Víz keretirányelv veszélyes anyagai szignifikáns koncentrációkban kimutathatók voltak az üledékben és a lebegő anyagban. 3.6.2. Második Nemzetközi Duna Expedíció (2007 JDS 2) A második Nemzetközi Duna Expedíció (JDS2) során a Dunán összesen 96, míg a főbb mellékvízfolyásain 28 mintavételi hely vizsgálatára került sor. A vizsgálatokba speciális „külső” szervezeteket is bevontak, pl. Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Isprában (Olaszország) székelő EU JRC. Először végeztek a teljes Dunára kiterjedően monitoring jellegű hal- és hidromorfológiai vizsgálatokat. Különös figyelmet fordítottak az üledékben, lebegőanyaghoz kötött és az élőlényekben előforduló perzisztens szerves és szervetlen mikro-szennyezőkre. A vízminőség a szennyezőanyag csökkentő fejlesztések hatására az első JDS- hez viszonyítva javult. Megjegyezték, hogy fel kell gyorsítani a nagy kommunális szennyezőanyag terhelő források, többek között a Budapest-Csepel szennyvíztisztító telep fejlesztését. Továbbra is szükséges azonban a tápanyagok és a szerves terhelések csökkentése. Hidromorfológiai szempontból a csatornázott városi Duna szakaszokat és a Gabcikovo-i üzemvíz csatornát az ötös osztályba - a teljesen átalakítottba - míg a német és osztrák vízerőmű rendszereket a negyedik osztályba - az erősen módosítottba - sorolták. Mérsékelt állapotokat találtak hosszú magyarországi
