Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 49 Az MSZ 10-172/1-83 szabvány (MSZ 1983) egy integrált minősítési rendszer volt, mely már figyelembe vette az ökoszisztéma stabilitását és a vízhasználók igényeit. A minősítési rendszer figyelembe vette az ökoszisztémák viszonylagos stabilitását és kielégítette a vízhasználatok igényeit is. A minősítési rendszer akkori szempontjai az alábbiak voltak:- biológiai stabilitás- ivóvízellátás- integrált követelmény- nyílt vizű strandok- ipari vízhasználat- öntözés- halgazdaság A végrehajtáshoz a háromosztályos minősítés (kívánatos, tűrhető és nem kívánatos) tartozott (3. táblázat). Az ágazati szabvány és a műszaki irányelvek alapján évente a felszíni vizek minőségének térképi megjelenítését is elkészítették. Osztály Minőség KOIcr (mg/1) K0IKMn04 (mg/1) Fenol (mg/1) ANA detergens (mg/1) I. Kívánatos 25 8 0.005 0.2 II. Tűrhető 40 15 0.02 0.5 III. Nem kívánatos >40 >15 >0,02 >0,5 3. táblázat. Felszíni vizek minősítése (1983 - 1994) 2.4, A szabványosítás második időszaka (1994-2007) Az egységesítésre történő törekvés eredményezte - a vízügyi ágazat szakembereinek kezdeményezésére - az MSZ 12749:1993 szabvány (MSZ 1993) megalkotását, és annak 1994-2007 közötti alkalmazását. Országos bevezetésre kerültek az egységes felszíni, felszín alatti és szennyvízvizsgálati adatlapok. A szabvány rögzítette az ún. országos törzshálózati mintavételek helyeit (150 db), az adott helyen a mintavételek éves kéthetenkénti gyakoriságát és a vizsgálandó paraméterek körét. A vizsgálandó 76 fizikai, kémiai és biológiai paraméterek körét öt főcsoportba és négy alcsoportba sorolták az alábbiak szerint:
