Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán
146 Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán A Magyar-Csehszlovák Határrendező Bizottság a legelső ülését 1947. október 11-én Pozsonyban tartotta meg, melyen Horváth Iván, a csehszlovák küldöttség elnöke bejelentette, hogy kormánya úgy határozott, október 15-én reggel 5 órakor átveszi a békeszerződés által Csehszlovákiának ítélt területet (5. ábra). Ez a bejelentés az abban foglalt igen rövid határidő miatt a magyar küldöttséget meglepetésként érte. Dk Kiss Roland, a magyar küldöttség elnöke az ezzel kapcsolatos vita során megkérdezte, hogy a csehszlovák delegáció a három település kataszteri határával azonos határvonalat elismeri-e? Kérdésére Horváth Iván közölte, hogy ez a magyar értelmezés félreértésen alapul szerinte, mert Magyarországnak nemcsak a három községet kell átadni, hanem körülbelül 5 km2 nagyságban Rajka község egy részét is. A békeszerződés csak általánosságban veszi alapul a kataszteri határt, amíg nem alkalmaz eltérő földrajzi meghatározást. Egyébként is, nézete szerint, a térképet kell irányadónak tekinteni. Dr. Szondy Viktor a magyar küldöttség nevében nyomban reagált erre, miszerint épp az ellenkezőjét bizonyítják a nemzetközi precedensek, mely szerint, ha ellentét van a térkép és a szöveg között, irányadó csak a szöveg lehet. Ráadásul a békekonferenciának is az volt az intenciója, hogy Rajka község egész területét, mivel ott van a zsilip, Magyarországon hagyja. A szerződés már eleve számolt azzal az eshetőséggel, hogy a térképi berajzolások a szöveg rendelkezéseitől eltérhetnek. Éppen e hibák kiküszöbölése végett tette a Határrendező Bizottság feladatává, hogy az új határ pontos vonalrészleteit a helyszínen állapítsa meg. Javaslatuk szerint a logikai értelmezés (interpretáló logica) módszerét figyelembe véve kellene találkozni ezen a helyen, hiszen a szerződést értelmező fél itt elsősorban nem célt, hanem okozati összefüggést keres. A csehszlovák küldöttség azonban „ügyesen” fordította ezt az érvet Magyarországgal szembe. Kifejtették, hogy a Határrendező Bizottság létesítésének semmi értelme sem lett volna, ha az új határ a kataszteri határoktól sehol sem térne el. Viszont - a magyar küldöttség nézete szerint - a csehszlovák érvelésnek azon része nem tekinthető helyesnek, amelyben a békeszerződésben foglalt távolsági adatokat mechanikusan ismétli meg, hiszen azok ott csak körülbelüli értékekként szerepelnek. Továbbá az az állítása sem helyes, hogy a békeszerződés szerint Magyarország átengedi a térképeken jelölt területet, mivel a szöveg és a térkép között ellentmondás van, és a szöveget kell érvényesnek tekinteni. Az álláspontok megmerevedtek. Dr. Kiss Roland nyomatékosan közölte az alábbiakat: ,,/l magyar delegáció meg van győződve arról, hogy amennyiben a csehszlovák hatósági közegek Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny községeket a csehszlovák kormány eltökélése szerint egyoldalú intézkedéssel birtokba vennék - bizottsági átadás nélkül és anélkül, hogy a Határrendező Bizottság a d.) alpont szerint munkáját befejezte volna, tehát az új határ pontos vonalrészleteit kijelölte volna - ezt a tényt magyar részről a békeszerződés vonatkozó ren-
