Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 125 Túl ezen, 33 diákot megkértem, hogy a kiválasztott 31 képre adjon becslést szemrevételezés alapján. Természetesen az időszakra hivatalosan bejegyzett gátőri becsléssel megadott vízrajzi adatokat is kigyűjtöttem. Mindezek alapján lehetségessé vált az általam automatizált eljárásból kapott jégfedettségi adatok ellenőrzése, hibájának számítása. Továbbá összehasonlíthattam a becslési hibákkal is, valamint megállapíthatóvá vált az alkalmazhatóság kérdése is. 4.1. Kézzel és géppel feldolgozott jégfedettségi adatok eltérése A hallgatók által kézi módszerrel feldolgozott képekből származó jégfedettségi eredmények jelentős eltérést mutattak automatizált eljárástól. Ez a tény eddigi munkám eredményét vonta kétségbe. Márpedig pusztán a jégfedettségi értékek összehasonlításából következő eredmények nem igazolták vissza az automatizált eljárás sikerét. Kutatásom legelejétől gondot fordítottam arra, hogy a részeredményeket is dokumentáljam minden egyes feldolgozási folyamatnál, így volt ez most is. Az AutoCAD-es feldolgozás úgy zajlott, hogy az eredeti perspektív képek feldolgozási területét is magában foglaló képrészleten kellett pirosra satírozni a jéggel fedett részeket. A satírozást úgy végezték, hogy zárt poligonokkal rajzolták körbe az összefüggő jégtáblákat, majd pedig ezeket a területeket automatikusan beszínezték. A színezést az AutoCAD-ből BMP kiterjesztésbe való mentés során olykor elfelejtette a gép, mely jelenség okára eddig nem sikerült fényt deríteni. Megismételt mentésnél ez a hiba kiküszöbölhető volt, de körültekintést igényelt a művelet. Ezt követően az általam megírt Processing programocskának már könnyű dolga volt, hiszen csupán a piros pixeleket kellett kigyüjtenie a vizsgált területen. Ez lényegesen egyszerűbb és pontosabban végrehajtható feladat, mint a jég automatikus megtalálása, hiszen a piros szín sehol máshol nem fordult elő az eredeti képen. A jégfedettség meghatározásának többi lépése a korábban leírtak szerint folytatódott, így a pirosított felületekből is fekete-fehér bináris képrészlet született. Az eredeti és kézi feldolgozásból binárissá tett kép gyors váltakoztatásával egyszerű szemrevételezéssel ellenőrizhető volt a pontosság. Nem elvethető ez a módszer, hiszen ajég felismerését éppúgy szemmel végezték a hallgatók. A képek ellenőrzésével arra a megállapításra jutottam, hogy a feldolgozó csapat tagjai különböző lelkiismeretességgel végezték a feladatot. Nagyon kevesen oldották meg olyan precizitással, amit a hibaelemzés megkívánt volna. A legtöbben alaposan elnagyolták a munkát. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb foltokat egybefüggően vették számításba és a jégtáblák közötti vízfelületekkel nem foglalkoztak. Ez a jégfedettség jelentős túlbecsléséhez vezetett.
