Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 95 latára készítették el módszerüket. A vizsgált szelvény egymással szemben lévő partjain elhelyezett kamerák képeit egy előkészítő folyamatban pontosították. Ehhez a MATLAB képfeldolgozó eszközkészletét alkalmazták a napfény és a köd okozta képminőség-romlás javítására. Ezt követően a képeket mentesítették a szél okozta kameramozgásból eredő hibáktól. Azután georeferálták a képeket a folyón úsztatott bemért koordinátájú pontok segítségével. A következő lépés a jég és a víz megkülönböztetése volt. Ezért szegmentálták ajég és a víz pixeleit, majd ezeket a pixeleket programjuk a többi képen is elkülönítette, ekképpen automatizálva a folyamatot. így határozták meg a jégfedettséget százalékban, sőt a jegesedés felületi terjedését is. A mért léghőmérsékleti adatoknak és a képek készítési idejének segítségével a teljes jégzajlás folyamata nyomon követhető volt. Az itt alkalmazott szegmentálás időigényes folyamatnak bizonyult, ezért ennél jóval egyszerűbb és jobban automatizálható módszer után kutattam tovább. Turcotte és Morse különböző folyómedrek morfológiáját felhasználva egy globális folyóosztályozási modellt alkottak (Turcotte, Morse 2013). Elgondolásuk lényege egy olyan konceptuális modell megalkotása volt, amit elsődleges eszközként lehet használni a folyókon megjelenő jég minőségének és mozgásának meghatározásához. Kutatásuk leginkább a hideg égöv folyóira korlátozódott. A morfológiai, meteorológiai adatok összevonásával egy 3D-s modellt készítettek, amely jó közelítéssel leírta a jég megjelenési formáit. Chu és Lindenschmindt a jégzajlás megfigyelését műhold és radar kombinálásával végezték (Chu, Lindenschmindt 2016). A tanulmány a két különböző technika pozitív tulajdonságait egyesítette. Sikerült olyan megfigyelő eszközt alkotniuk, amely erős egyezést mutatott a földi mérésekkel. Az egyes vadvízi folyószakaszok nehézkes megközelíthetőségéből adódó problémákra a távérzékelés igen hasznos megoldást nyújtott. A korábban már említett MODIS műhold képeit és a RÁD ARS AT műszer adatait ötvözve, képesek voltak detektálni a jégfedettség vastagságát is. Megfigyeléseikből megállapították a jégfelbomlás (eltűnés) különböző szakaszait. Kutatásaim során nem találtam olyan ingyenes vagy nyílt forráskódú jégmodell-szoftvert, melyekkel kitűzött célom egyértelműen elérhető lett volna. Olyanra sem akadtam, amit továbbfejlesztve tudtam volna használni. Ezért egyre inkább egy új, egyedi megoldás irányába haladtam tovább. Bár Lindenschmidt tudományos cikke (Lindenschmidt 2017) egy olyan ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú modellező szoftvert mutatott be, amellyel nyomon követhető egy vizsgált folyószakasz jégviszonyainak alakulása, de a RIVICE névre keresztelt lD-s alkalmazása olyan paramétereket is megkívánt (jégporozitás, jégérdesség stb.), melyek nem álltak rendelkezésemre, és félő hogy a jövőben sem életszerű ilyen paraméterek igénye.
