Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Reich Gyula, Jancsó Béla, Nagy Zsuzsanna, Búzás Kálmán: ITVT - integrált települési vízgazdálkodási terv
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 87 a településen jelentkező feladatok ellenőrzése, újragondolása, továbbá a tervezési feladatok és koordinációt igénylő, vízgazdálkodással összefüggő hosszú távú fejlesztési elképzelések meghatározása. Ide tartozik az 1. ütemben megfogalmazott monitoring-hálózat update-jének végrehajtása, a tapasztalatok alapján immáron a kiegészítő mérések megindítása. 3. ütem: Az alapmonitoringra épülő komplex digitális adatbázis elkészítését követően, a 3. ütemben történnek meg az azokhoz rendelt rendszerműködést bemutató elemzések. Mindezek kiegészülnek a hosszú távú települési célok elérését célzó feladatok részletes ismertetésével, azok tervezéséhez szükséges összefüggések bemutatásával és részletes, egyes részelemek tervezéséhez szükséges alapadatok előállításával. Munkafolyamat-javaslat a települést érintő főbb vizes tervezési feladatokat meghatározó időablakok alapján: 5-6 évente felülvizsgálandó: VGT középtávú hidrológiai célérték vízfolyásonként; AKK - árvízveszély kockázatok; Vízfelhasználási tervek (vízkészlet-gazdálkodási kerettervek); Településrendezési tervek; NÉS felülvizsgálat; ITVT felülvizsgálat. évente felülvizsgálandó: Települési akciótervek (éves beruházási listák); Vízkárelhárítási terv; Települések és település-együttesek klímastratégiája és akciótervek. 5.3 Településcsoportok, települések kategorizálása A mérethatás jelentős szerepet játszik mind a vízi infrastruktúrában jelentkező problémák jellegében, mind pedig azok megoldási lehetőségeiben. Például az ivóvízellátó hálózatoknál a tűzoltási vízigény biztosításához szükséges vezetékátmérő többszörösen túlméretezett a vízfogyasztáshoz szükségesnél. Ezen kívül a vízigény egy településen belül - különösen a gyorsan fejlődő városok tekintetében - térben és időben dinamikusan változik, köszönhetően pl. az adott fejlesztési területre betelepülő cégek különböző technológiai vízigényeire. Ennek okán csak rugalmas, a VKR egészét lefedő áttekintéssel lehet megfelelő vízigény-kielégítést és ellátást, valamint havária-tervezést végezni. A szennyvízcsatornázásnál a hidraulikailag alulterhelt hálózatban a rendszerbeli lerakódások ütemének nagymértékű lassítása kihívás, vagy éppen a csatornázottság hiányának felszámolása. Ezek az általános problémák nemcsak kis, hanem nagyobb településeken is jelen vannak (feliszapolódás), de vannak ugyanakkor más jellegű, csak a kisebb településeken jelentkező kihívások. A csapadékvíz esetében a területi kiterjedés és a városiasodás mértéke (burkolt felületi arány) okozza a beavatkozások lehetőségeinek
