Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
64 A kutakkal kapcsolatos problémák... Körkép és kórkép feszültség volt.) Megfontolandó lehet tovább gondolni a lehetséges lépések módozatait, figyelembe véve az Akadémia korlátos képességeit, ám egyben meghaladva korlátáit, különös tekintettel a gyakorlat valós igényeire. Ehhez alkalmas keretet biztosíthat a Kvassay Jenő Terv (OVF 2018). Alapkérdés az adatokhoz való nyílt hozzáférés is. Ami állami, azaz adófizetői pénzből gyűjtött adat, az közkincs és nem lehet adatkufárkodás tárgya. Az adatok szabadon kell, hogy hozzáférhetőek legyenek mindenki számára. 4. Összegzés, javaslatok Áttekintettük a felszín alatti vizeket hasznosító kutakkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, szakmai törekvéseket, ezek alapján az alábbi megállapításokat és javaslatokat tesszük. Megállapítások: 1. Magyarország jelentős területein, a Duna-Tisza-közén és a Nyírség- Hajdúhát térségében már igazoltan túlhasználat mutatkozik a felszín alatti víztestekben, és ez negatív hatással van az ivóvízbázisok készleteire is. 2. A jelenlegi engedély nélküli kutakkal a becslések szerint a felszín alatti vizekből szánnazó vízkivételek mintegy 20 %-át termelik ki. Ez olyan menynyiség, ami a kritikus régiókban a vízkészlet-gazdálkodást ellehetetleníti. 3. Az engedély nélkül és többségében szakszerűtlenül épített, valamint a felhagyott kutak (az előbbiből akár 1 millió darab is lehet országosan, míg az utóbbira nézve még becslések sem ismertek) mind vízmennyiségi, mind vízminőségi szempontból kockázatot jelentenek a felszín alatti vizekre, veszélyeztetik a vízhasználatok fenntarthatóságát. 4. Az engedély nélkül épített kutak utólagos engedélyezésére jelenleg nincs megoldást jelentő kormányzati intézkedés. A Vgtv. 29. § szerinti moratórium bevezetésével - és az érvényességi idejének sorozatos módosításával - nem oldható meg ez a probléma. 5. Az utóbbi évtizedekben a kutak engedélyezéséhez kapcsolódó jogalkotás alapvetően nem szakmai alapokon nyugszik, abban a politikum szakmaiatlan és a vonatkozó szabályozásokkal (Alaptörvény, VKI) is ellentétes akarata dominál. A jogalkotás szereplői a szakmai szervezetekkel — a bemutatott példákkal igazoltan - érdemi egyeztetéseket nem végeznek, vagy ha igen, azok a lényegi kérdésekben csupán formálisak. 6. A vízügyi hatósági szervezet/ek, amelyek az engedélyezésben és az ellenőrzésben kellene, hogy eljárjanak, a ’90-es évek óta folytatott, sorozatosan
