Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 61- A teljes kútrendezési folyamat várhatóan több, mint egy évtizedet is igénybe vehet. Javasoljuk, hogy a szükséges tömegtájékoztatással előkészítve, az első években évi 5-10 milliárd Ft ráfordítást tervezve, már a 2022. évben indítsák el a kútrendezés végrehajtását. Nem gondoljuk, hogy az MMK Kútrendezési Munkacsoport javaslata tökéletes, és hogy csak így lehet jól megoldani a rendezetlen kútviszonyok rendbetételét, de a szemlélete és elemei biztosan felhasználhatók lennének. A javaslatot az MMK az érintett tárcáknak 2020. nyarán átadta. 3. Átfogó intézkedések szükségessége a felszín alatti vizekkel történő fenntartható gazdálkodásban 3.1. A további lépések szükségessége a jogalkotásban A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás és a víz, mint környezeti elem védelme érdekében, minimálisan az európai uniós szabályozásokat lenne szükséges betartani. A hatályos szabályozás szerint az előzetes bejelentés jogintézménye - a megfelelően részletes műszaki adatok és szakhatósági hozzájárulási követelmények beépítésének hiányában - nem feleltethető meg a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) 11. cikk e) pontjában előírtaknak (vízkivételek és tározások előzetes engedélyezési követelménye). Az előzetes bejelentésnél a környezetvédelmi (így ennek részeként a vízvédelmi) hatóság bevonása nincs előírva, valamint megfelelő részletességű adatok hiányában a környezetre történő hatás jelentősége nem vizsgálható, amelylyel 2011/91/EK KHV irányelv, valamint a VKI 4.7 cikk előírásainak történő megfelelés sem biztosított. 3.2. A vizeink védelméhez szükséges társadalmi összefogás alapja Az élet alapját képező vizek védelme mindenkinek elemi érdeke és nem csak az Alaptörvényből, vagy a nemzetközi és uniós jogból fakadó kötelezettsége. Felszíni és felszín alatti vizeink rendszert képeznek, ezért minden e rendszerbe való beavatkozás nem csak az egyént, hanem a közösséget is érinti. Ennek tudatosítása elengedhetetlen vizeink védelméhez. A szemléletformálásban jelentős szerepet tölt be a jogi környezet és a jogszabályok kikényszerítése, hogy maga az állam betartja-e a rávonatkozó szabályokat, ideértve a jogalkotás várható hatásainak komplex felmérését, a tervezetek társadalmi egyeztetését, és kellő idő biztosítását a jogszabályok betartására való felkészülésre, a feltételek megteremtésére. A klímaváltozás jelei figyelmeztetések arra, hogy vízkészleteink térben és időben is végesek, s nem szakíthatok el a helyi viszonyoktól. Az állam felelőssége,
