Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 43 MSZ 22116:2002 jelzetű, „Fúrt vízkutak és vízkutató fúrásoké’’ című nemzeti szabvány megjelenésével. Napjainkban a szakkivitelezők által végzett kútépítési munka ez utóbbi szerint folyik. A megfelelő műszaki szabályozás ellenére elmondható, hogy a kútkivitelezési munkavégzés minősége az országban kettészakadt: míg az ipari, mezőgazdasági és közüzemi vízellátási célból vízjogi engedéllyel, szakkivitelezők által létesített kutak (általában) szabvány szerinti kivitelben valósultak meg, addig a magánjellegű, öntözési célú és háztartási vízigényeket, illetve egyedi lakossági ivóvízellátást biztosító, túlnyomóan engedély nélkül lemélyített kutak esetében a szakszerűtlen kivitelezés terjedt el. Szinte minden településen ismert olyan személy, aki ezt a kútfúrási tevékenységet vállalkozásként vagy egyszerű „feketemunkaként” végzi, sokszor mindenféle szaktudás, jogosítványok, biztonságos munkagépek és eszközök, valamint az alapvető munkavédelmi előírások betartása nélkül. Vízjogi engedély, garancia, vállalkozási szerződés, vállalkozói számla kérdése ezeknél a munkáknál föl sem merül. Mi is a baj műszaki szempontból ezekkel a kontárok által kivitelezett, engedély nélküli kutakkal? Az engedély nélküli kutak rendkívül olcsón és rövid idő alatt készülnek el. Az olcsóságból és a rövid kivitelezési időtartamból sok mindenre következtethetünk:- nincs megelőző tervezési, méretezési, engedélyeztetési munka,- silány, nem erre a célra szolgáló anyagok használatára kerül sor,- szakszerűtlen kútszerkezet valósul meg,- alapvető kivitelezési munkafolyamatok maradnak el. Ezzel szemben hogyan is történik egy szakszerű kút kivitelezése? A kivitelezést megelőzi a kút tervezése, melynek során a tervező figyelembe veszi az igényelt víz mennyiségét, minőségét és a kút helyén a vízföldtani adottságokat. Egy hivatalos kútfúrás során elsőként egy fúrólyuk készül el, amely különböző vízvezető rétegeket metsz át. A fúrás során harántolt földtani rétegsor - a rendszeres fűradék mintavétel mellett - a furatban elvégzett lyukgeofizikai vizsgálatokkal kerül meghatározásra. Ezen ismeretek alapján születik döntés arról, hogy milyen mély legyen a véglegesített kút, melyik vízvezető réteg legyen beszürőzve, hol legyenek a kútszerkezetet alkotó egyéb csőrakatok saru- és csőszáj helyei. A szakszerű kútban kizárólag a megnyitásra kijelölt mélységtartományokban, a vízvezető rétegekkel szembe nézve kerülnek elhelyezésre a szűrők. Különböző nyomású vagy eltérő minőségű vizet tároló vízvezető rétegek ugyanabban a kútban nem kerülhetnek megnyitásra. A kútszűrőt úgy kell megválasztani és kialakítani, hogy harmóniában legyen a vízadó réteg szemcseméretével, ezzel minimális hidraulikai veszteségek
