Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 37 1.4. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoringja, állapota A felszín alatti vizek állapotának előző fejezetben tárgyalt romlását a monitoring rendszer észlelési adatai is igazolják. Ahogy már a korábbi vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben (VGT1 2010, OVF 2015) is olvasható volt, úgy a mennyiségi monitoring programot frissen értékelő felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terv jelenleg készülő tervezetének megállapításai szerint is11 a felszín alatti vizek állapotában egyértelmű negatív változások zajlanak. Két, a mezőgazdaság szempontjából kiemelt területen, a Duna-Tisza-közén és a Nyírség-Hajdúhát területén pedig már egyértelműen kimutatható a csapadékhiány és a készletek túlhasználata miatti vízhiány (7. ábra). A felszíni eredetű szennyezésekkel szemben a kavicsos-homokos területek talajvizei, valamint a fedetlen karsztterületek a legérzékenyebbek. A vízminőségi monitoring adatai ezt visszaigazolják, de ma már a rétegvizekben is kimutatható felszíni eredetű szennyeződés. Az 1.3 fejezetben említett szennyezőforrások hatásai (főleg a településeken) nehezen választhatók szét a monitoring alapján. A szennyező komponensek közül a nitrát és a növényvédő szerek, gyógyszer származékok, hulladéklerakók és ipari szennyezőforrások környezetében pedig sok más ipari szennyezőanyag is kimutatható. Magyarország sajátos hidrogeológiai helyzete miatt a felszín alatti vizekből a szennyezőanyagok nehezen ürülnek ki. Ezt a hatévenként elvégzett VKI monitoring elemzések is igazolják. Néhány, a múltban közkedvelt anyag - mint az acetoklór (használati engedély visszavonva 2011-ben) vagy az atrazin (visszavonva 2007-ben) - visszavonásuk ellenére még ma is jelentős mennyiségben mutathatók ki a felszín alatti vizekben. Egyes szereknél azt is tapasztalhatjuk, hogy míg a hatóanyag kimutatható menynyisége csökken a felszín alatti vizekben, a bomlástermékek mennyisége növekszik. (Például az atrazin hatóanyag a minták 25 %-ában volt kimutatható 2008- 2013 között, ami 2015-2019-ben 17 %-ra csökkent, ugyanakkor a dezetil-atrazin, ami az atrazin hatóanyag bomlásterméke, 15 %-ban volt kimutatható a VGT2 elemzéseknél és most ez már 17 %-ra növekedett (OVF 2021). 11 Az aszálykockázat kezelése és a klímaalkalmazkodási képesség javítására irányuló intézkedések meghatározása (2021) https://vizeink.hu/wp-content/uploads/202 l/04/Aszaly_VGT3_2021 .pdf
