Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)

Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 35 eseteire, amelybe pl. az engedély nélküli vízkivételek is tartoznak. A jogharmo­nizált nemzeti szabályozás szerint a felszín alatti vizekbe történő új beavatkozá­sok környezeti hatásait előzetesen vizsgálni szükséges. 1.2. A felszín alatti vizek összefüggése Hazánk felszín alatti vizeit különböző víztípusokhoz (elhelyezkedésük szerint talaj-, parti szűrésű, réteg-, karszt-, és hasadékvizek, hőfokuk szerint hideg és termálvizek) soroljuk, és ezeken belül is víztesteket különböztetünk meg. Ezek lehatárolására nincsen egységes szempontrendszer, de bennük a különböző víz­típusok - különösen a talaj- és rétegvizek - összefüggenek egymással. Ezt a tanulmányunkben tárgyalt gondok szempontjából is hangsúlyoznunk kell. A hazánk legnagyobb részét képező sík- és domb vidéki területeken talaj- és rétegvizek tárhatók fel porózus, törmelékes üledékes képződményekből (kavics, homok, homokkő). Talajvíznek az első vízzáró réteg feletti vízvezető rétegben található vizet nevezzük, de ez a meghatározás nem mindig egyértelmű, mivel a vízzárónak tartott rétegek félig áteresztőek és minél nagyobb területet vizsgá­lunk, folytonossági hiányaik annál inkább lehetővé teszik a vertikális vízmoz­gást. Ez igaz a mélyebb rétegek közötti vertikális kapcsolatra is, még a 30 °C-nál melegebb, termál-rétegvizek is hidraulikai kapcsolatban lehetnek a felettük lévő hideg vizes rétegekkel. Emiatt az összefüggő rétegösszlet felső néhány tíz méte­rét is szokták talajvíznek nevezni, a mélyebbeket rétegvíznek, de az ország föld­tani felépítésének sokszínűsége miatt a lehatárolására nincs általános érvényű módszer, miközben a jelenlegi jogszabályokban ezek a fogalmak szerepelnek. (Korábban kizárólag azt tekintették talajvíznek, amire a hidrometeorológiai hatások kiterjednek, de ez a szemlélet ma már túlhaladott.) A parti szűrésű víz is talajvíz, illetve felszíni víz, ahol az utánpótlódás nagyobbrészt a folyóból érkezik, de itt is van kapcsolat a háttér talajvizeivel. A hegyvidéki területek karsztvizei már jobban elkülönülnek, itt elsősorban a hideg és a peremi mélyebb termális karsztvíztárolók kapcsolatára kell figyelnünk. A tanulmány további részében jelzett problémák megoldása során mindig figye­lemmel kell lennünk tehát arra, hogy a felszín alatti tér a vizek szempontjából össze­függ, a hidrodinamikai hatások horizontálisan és vertikálisan is távolra teijedhetnek. 1.3. Problémák a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás területén A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotát elsősorban a túligénybevétel veszélyezteti. Ha a vízkivétel tartósan meghaladja az utánpótlódás mértékét, akkor ez folyamatos nyomáscsökkenéshez, vízszintsüllyedéshez vezet. Mennyiségi gondot jelent azonban az is, ha beáll egy új egyensúlyi állapot, de a

Next

/
Oldalképek
Tartalom