Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 1. szám - A vízügyi igazgatás nagy egyéniségei - Váradi József-Szlávik Lajos: In memoriam VITUKI

Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet

165

A fokozatos finanszírozási ellehetetlenülést jelzi, hogy a közhasznú tevékenységre fordítandó állami forrás (megbízások) az összbevételen belül a 2000-es évek derekának 50%-ot meghaladó mértékéhez képest 2010-ben már mindössze csak 7%-ot tett ki. De a fmanszírozatlanságtól függetlenül a társasággal szemben elvárás volt, hogy évről-évre változatlan magas színvonalon ellássa a klasszikus közcélú feladatait, aminek helyt is állt! A hiányzó forrást vállalkozási tevékenységéből teremtette elő. Ezért bizonyult gazdasági értelemben (is) végzetesnek, hogy 2006 decemberében (a gyorsan hamvába holt „kormányzati negyed” elképzelésének folyamatába illeszkedően) értékesítették a VITUKI állami tulajdonú területét. Olyan bevételt termelő „munkaeszközeit” is elveszítette, mint a hidraulikai, a vízminőségi és a talajmechanikai laboratóriumok. Elesett a területei, irodái, műhelyei bérbeadásának bevételétől is, amiből addig az állami feladatok ellátásának jelentős részét finanszírozta.

A leépülési folyamat, a zavarosság, a bizonytalanság nyilvánvalóan hatott a személyi állományra is, a „végjáték” idejére 163 főre zsugorodott a fénykorában mintegy 800 fős létszámú kutatóintézet.

A Dunai hajózás projekt végrehajtása során, jelentős részben állami beavatkozások miatt (elvégzett munka ki nem fizetése, jogerős vízjogi engedélyek viszszavonatása) elszenvedett veszteségek kiegyenlítése érdekében több tőkeemelési kísérlet történt. Ezek azonban nem vezettek eredményre. Nyilvánvaló lett, hogy a VITUKI megszüntetése a dr. Illés Zoltán államtitkár által reprezentált szakmapolitikának is szándéka volt. Végül 2012 decemberében a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő [MNV] Zrt. a VITUKI végelszámolását indította el.

Mielőtt a végelszámolást elrendelték volna, az MNV Zrt. megkereste a VITUKl-t állami feladatokkal megbízó minisztériumokat (a Belügyminisztériumot [BM] és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot [FVM] azzal, hogy kívánják-e foglalkoztatni az intézményt? A BM igennel válaszolt, de ezt rövidesen visszavonta. Az FVM még válaszra sem méltatta a tulajdonosi jogok gyakorlóját. Ekkor megkezdődött a VITUKI állami feladatainak szétforgácsolása, például:

• az Országos Vízjelző Szolgálat az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz (OVF);

• a Flidrológiai Adattár felszíni része az OVF-be, a felszín alatti pedig a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe [MFGI] és a Magyar Állami Földtani Intézetbe [MÁFI] került (mára beolvadtak a Magyar Állami Földtani Szolgálatba [MBFSZ];

• a térképtár az azóta megszűnt Nemzeti Kömyezetügyi Intézetbe, a 7228 db kutatási jelentés a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárba került;

• a könyvtár állományának egy részét széthordták..., egy részét sikerült Bajára, az Eötvös József Főiskolára kimenteni (ma: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara), valamint a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban elhelyezni;