Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - A vízügyi igazgatás nagy egyéniségei - Váradi József-Szlávik Lajos: In memoriam VITUKI
160 In memóriám VITUKI vasbeton torony szintjeit a lépcsőház és a liftakna köré építették, a szobákat a homlokzatok mentén helyezték el. A szintek közötti közlekedést két lift, egy fő- és egy menekülő lépcsőház szolgálta. Az épület legmagasabb pontja 57.77 m volt. Ekkorra a VITUKI szakmai, szellemi erőforrásbeli, szervezeti, és infrastrukturális tekintetben is fénykorába ért; Európa egyik legsokoldalúbb, mondhatni világhírű vízügyi kutatóintézetévé vált, amely a vízgazdálkodás teljes spektrumában munkálkodott. Szakmai tevékenysége rendkívül széles területet fedett le, mai kifejezéssel élve az integrált vízgazdálkodás lehetőségét kínáló sokoldalúsággal. A hidrológia tárgykörén belül legnagyobb jelentőségű az Országos Vízrajzi Szolgálat működtetése volt: irányította, vízfajtánként és méréstechnikailag szakfelügyelte, fejlesztette a területi adatgyűjtést, ellátta a vízügyi szolgálat központi adatgyűjtési, feldolgozási és tárolási-dokumentálási feladatait. Az ezt megalapozó észlelést, a törzshálózati eszközök (vízmércék, távjelzők, észlelő kutak stb.) kezelését, fenntartását, valamint az elsődleges adatfeldolgozást az 1977-ben megindult és 1985-re kiteljesedett decentralizálás révén a vízügyi igazgatóságok végezték. A kísérleti és táj-jellemző területek (mérőtelepek) száma, az UNESCO által koordinált Nemzetközi Hidrológiai Decennium kezdeményezésére „csúcsidőben” 36 db volt, amely a Föld egészére kiterjedő hálózat részeként működött. 1969-től kezdődően a VITUKI-ban minden évben megrendezték a „Tudományos Napok" elnevezésű konferenciát. Ezek a rendezvények jó alkalomnak bizonyultak arra, hogy a VITUKI kutatási eredményeit az alkalmazók értékeljék és további ösztönzést adjanak az elmélet és az alkalmazás egységének erősítéséhez. A VITUKI ellátta a vízrajzi adatáramlással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket. Rendkívüli hidrológiai - árvíz, belvíz, aszály stb. - helyzetekben állapotot rögzített, dokumentált és előrejelzéseket készített, ezzel az országos operatív vízkárelhárítási védelem-irányítás megkerülhetetlen részévé vált. Az előbbiekhez kapcsolódva módszertani, műszertechnikai és egyéb tudományos kutatást folytatott. Figyelemmel kísérte a hidrológiai jelenségek globális változásaira vonatkozó kutatásokat és nagytávlatú regionális hidrometeorológiai kutatásokat végzett (klímaváltozás). A felszíni és felszín alatti hidrológiai adatok alkotják a vízkészletek nyilvántartásának legfontosabb alapját. A VITUKI hidrológiai felkészültségét sok projekt is igényelte (főleg tervezési alapadatok előállítása körében, de nagyobb létesítmények esetén akár üzemi/üzemeltetési célokra is). A hidraulika területén felkészült a felszíni és felszín alatti vízmozgásokkal kapcsolatos elméleti és kísérletes kutatásokra. A gyakorlati kutatások folyami, műtárgy és egyéb vízépítési modellezéseit is ellátta, például elkészítette a Balaton vízmozgásának modelljét. Ki kell emelni a víz mennyiségi és minőségi kérdéseinek egy intézeten belüli
