Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Könyvismertetések - Fejér László: Két 111 éve született mérnök - életrajzi gondolatok Mosonyi Emilről és Dégen Imréről
140 Fejér László: Két 111 éve született mérnök. Életrajzi gondolatok... könyve, egyetemi jegyzete is született, 1970-ben cimzetes egyetemi tanári titulust is kapott a Műegyetemtől2*, de ha könyveinek kiadási dátumait tekintjük, ezek kivétel nélkül hivatali idejének „csúcskorszakában” láttak napvilágot. Tehát valószínűsíthető, hogy azokba környezetének kiváló szakemberei (Csuka József, Dávid László, Kertai Ede, Nagy László, Orlóci István és mások) is erőteljesen „beledolgoztak”, jóllehet a szellemi irányító nyilvánvalóan Dégen Imre volt. OVF-es pozícióba kerülésekor Dégen Imre vízügyi szakkérdésekben nem volt járatos, de okos mérnökember lévén a hiányt hamarosan pótolta és nemcsak politikai kinevezett főnökként, hanem szakmailag is egyenrangú társa lett a tapasztalt mérnökökből álló felső vízügyi vezérkarnak. Ambícióitól hajtva arra törekedett, hogy valamenynyi vízgazdálkodással összefüggő ügy, szakterület - így vagy úgy - az OVH* 22 felügyelete alá kerüljön. Ezzel megvalósította a hazai vizekkel kapcsolatos egységes - azaz mennyiségi és minőségi - gazdálkodást (mai kifejezéssel élve az integrált vízgazdálkodást), s elindítója volt a vízi környezetvédelem ügyének is. Szomorú tény, hogy napjainkban a vízgazdálkodás ismét dezintegrálttá vált, ám az okok boncolgatása túlmutat témánkon... Szerette volna, hogy a környezet- és természetvédelem állami irányítása is felügyelete alá kerüljön, szemei előtt egy környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium létrehozása lebegett.23 Dégen Imre a dolgozószobájában (A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum archívumából) 1972-től a Vízgazdálkodási Tanszéki Csoport vezetője volt. Nyugdíjaztatása után is részt vett az oktatásban a Műegyetemen. 22 Az OVF-et 1968-ban átszervezték Országos Vízügyi Hivatallá (OVH). 23 Ebből persze csak a szándék létezett, de utódja, az MSZMP felső vezetéséből érkezett Gergely István is rokonszenvezett a gondolattal. Ezt a megoldást végül 1987 végén Maróthy Lászlónak sikerült elérnie, az már más kérdés, hogy mindezt a bős-nagymarosi támadások kereszttüzében és a rendszerváltás hajnalán nem sikerült tartósan működtetni, de erről már nem az egyébként életképes szakmai koncepciót elindító miniszter, Maróthy tehetett.
