Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.4. Az árvíz hidrológiai statisztikai értékelése

Összevetve a 10. táblázatban lévő tiszabecsi (4160 m3/s), csenged (4720 m3/s) és vásárosnaményi (3930 m3/s) tetőző vízhozamokat, meglepő mértékű ellapulás mutatkozik a vásárosnaményi szelvényben, ahol a felső-tiszai és a szamosi tetőző vízhozamoknak csak 45%-a jelentkezik. A nagymértékű csökkenés a két összetalálkozó árhullám rövid időtartamával, a Szamos-menti gátszakadásokkal, a több mint 60 km hosszú, 2-3 km széles tiszai hullámtérnek, továbbá a Szamostorkolat mintegy 16-18 km2 kiterjedésű öblözetének tároló hatásával magyarázható (Lászl ójfy-Sz il ágy i 1971).

A lefolyt víztömeg és a lefolyási hányad

Egy-egy árvíznél igen fontos hidrológiai információ, hogy a lehullott csapadéknak mekkora hányada folyik le. Az 1970. évi árvíz idején több számítás készült az egyes részvízgyűjtőkre, de ezek egymásnak ellentmondó eredményeket adtak, minden bizonnyal részben az árhullámot kiváltó csapadékmennyiség, részben pedig a viszonylag kisszámú vízhozammérés alapján számított lefolyás miatt. Erre tekintettel itt csak Vágás Istvánnak a szegedi szelvényre vonatkozó vizsgálati eredményét idézzük, amelyek Andó Mihály csapadék adataira támaszkodnak (Vágás 1972a, Lászlóffy-Szilágyi 1971, Andó 1972). A 138 000 km2 kiterjedésű vízgyűjtő már elég nagy ahhoz, hogy a helyi hatások elmosódjanak és a vízhozam idősorban elég nagy valószínűséggel elhatárolható a májusi-júniusi nagy esőzésekből származó lefolyás, amely a 16. ábra tanúsága szerint 6,9 km3. Ezt az értéket a 15,5 km3re tehető csapadékmennyiséggel egybevetve, lefolyási hányadként 0,44-et kaptak (Lászlóffy-Szilágyi 1971, Vágás 1972a).

Az árvíz ideje alatt a szegedi szelvényben lefolyt teljes vízmennyiséget május 10-június 20. között 16,8 km3-ben határozták meg.

A Maros torkolatánál átfolyt vízmennyiség Vágás István számításai szerint a május-júniusi árhullámoknál 2,35 km3 volt, a csapadéknak a Maros-torkolatra redukált vízmennyisége 4,52 km3-re adódott, így itt a lefolyási hányad 0,52 volt (Vágás 1972a). A Tisza bal parti mellékfolyóinak hegység-peremi szelvényeiben a lefolyási hányad ennél természetesen nagyobb lehetett, a becslések szerint elérhette a 07,-0,8-as értékeket is (Szilágyi 1970, Lászlóffy-Szilágyi 1971).

2.2.4. Az árvíz hidrológiai statisztikai értékelése

Zsuffa István és munkatársai 1971-ben elvégezték az 1970. évi árvíz hidrológiai statisztikai értékelését a legfontosabb vízmércék tetőző vízállásaira az akkor hatályos szabvány metodikája szerint (Zsuffa-Virág 1972). A statisztikai mintákat 17 állomásra az évi maximális vízállásokból állították össze. A számítások eredményeként kapott átlagos visszatérési időket a 11. táblázatban foglaltuk össze.

Az így becsült átlagos visszatérési idők viszonylagos összhangot mutatnak:

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeomlógiai előzményei, hidrológiai jellemzése 51