Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.1. Az árvíz előzményei és kialakulása
32 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz 6. ábra. Csapadék a Tisza vízgyűjtőjében 1970. június 9-12-én (mm)(Lászlóffy-Szilágyi 1971) Ezen a területen ritka a szinoptikus csapadékmérők hálózata. Ezért a 7. táblázatban csak két állomás adatai szemléltetik, hogy a június 9-12. közötti négy kritikus nap alatt a havi átlagot felülmúló csapadékot mértek, és a havi összegben 50-60%-os többlet mutatkozott. A Körösök vízgyűjtőjének legmagasabb pontjai meghaladják az 1 800 m-t. A vízgyűjtőre hulló csapadék mennyisége tehát lényegesen nagyobb volt a táblázatban szereplő értékeknél, feltehetőleg 130-180 mm-nyi csapadék hullott (Doneaud 1970, Topor 1970, Újvári-Anita 1971). 7. táblázat. Csapadékviszonyok 1970júniusában a Kraszna és a Körösök vízgyűjtőjében (Lászlóffy-Szilágyi 1971) Az állomás Az árvizet A havi összeg előkészítő kiváltó sokévi 1970-ben neve magascsapadék mennyisége mm átlaga mm maxiaz átlag %-ában sága mAf az alábbi napokon muma mm 1-3 4-6 7-8 9-12 mm Zilah 267 8 31 5 88 98 208 146 149 Nagyvárad 119 0 5 1 83 83 192 130 157 Andó Mihály részletes kimutatást készített az 1970. május 1-június 15. közötti 6 hetes időszakban a Tisza vízgyűjtőjében lehullott csapadékról (8. táblázat) (Andó 1971). A vízgyűjtő négy nagyobb részre bontása és az ötnaponkénti átlagolás folytán a csapadékeloszlás tér- és időbeli gócpontjai kissé elmosódnak ugyan, de ugyanakkor a könnyebb áttekinthetőség megkönnyíti az árhullámok kialakulásának tanulmányozását. A számítások szerint 1970 május-júniusában a Tisza Tiszabecs, a Szamos Csenger, a Hármas-Körös Gyoma és a Maros Makó feletti vízgyűjtő területére átlagosan 226 000 m3/km2 csapadék hullott, az erre a területre lehullott csapadék összes mennyisége 19,4 km3 volt (Csoma-Szilágyi 1971).
