Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.1. Az árvíz előzményei és kialakulása
27 2. AZ 1970. ÉVI TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZ HIDROMETEOROLÓGIAIAI ELŐZMÉNYEI, HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 2.1. Az árvíz előzményei és kialakulása Az árvizet megelőző időjárás Az 1970 május-júniusában kialakult árvizek meteorológiai előzményei 1969 őszének időjárásáig nyúlnak vissza. Az őszi hónapokban a Kárpát-medence időjárását döntően a Földközi-tenger térségében kialakuló ciklontevékenység intenzitása szabta meg. 1969 őszén elmaradt a ciklon-aktivitás szokásos októbernovemberi maximuma, a csapadékos nyarat meleg és nagyon száraz ősz követte. Még döntőbbek voltak azonban ennek a jelenségnek a Földközi-tenger térségében okozott hőháztartási következményei: a tartós és zavartalan besugárzás hatására a tenger tetemes hőmennyiséget tárolt (Bodolai 1972). Ennek a helyzetnek a következményeként a hosszú őszi szárazságot november végén és december elején csapadékban gazdag időszak követte, és csapadékos maradt az időjárás egész decemberben, sőt januárban is (3. ábra). Januártól áprilisig váltakoztak a meleg- és hideghullámok, de az időjárás folyamatosan csapadékos maradt. Febmárban a folyókon két árhullám is kialakult, majd a lehűlés következtében a vízgyűjtőn jelentékeny hótömegek halmozódtak fel. A tavasz beköszöntését március első felében kisebb, a hónap végén már tekintélyes hóolvadásos árhullám jelezte, és mivel az ismétlődő áradások miatt a medrek nem tudtak kiürülni, az árhullámok mind magasabb kezdeti szintről indultak. A Tisza medrének kiürülési üteme kisebb volt, mint az utánpótlás. Áprilisban ugyan nem volt újabb számottevő áradás, de a változatlanul csapadékos volt az időjárás, a vízfolyások viszonylag magas vízszintje állandósult. A tiszai árhullámokat kiváltó téli és tavaszi nagy csapadékmennyiségek a Földközi-tenger intenzív időjárási hatásainak tulajdoníthatók. Az árvizet közvetlenül kiváltó májusi csapadékviszonyok A májusban bekövetkezett rendkívüli esőzések ezek után szükségképpen vezettek a rendkívüli hidrológiai és árvízvédelmi eseményekhez. Az időjárás csapadékos jellege májusban is folytatódott, sőt megerősödött. A Felső-Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjén május 4-8. között lehullott kiadós előkészítő esők után a május 9-10-én kialakult közép-európai ciklon (4/a. ábra) következtében
