Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
3. Az 1970.évi Tisza-völgyi szakaszán és a Tisza-Szamos-Kraszna közben - 3.7. Az árvíz által sújtott terület vízművesítése
3. Árvízvédekezés a Tisza felső szakaszán és a Tisza-Szamos-Kraszna közben 99 1970-ben átadásra kerülő mintegy 200 többszintes lakás és a község központjának csatornázása biztosítható volt. A Szamosközben az 1970. évi árvízkatasztrófát követően 21 községben valósult meg a közműves vízellátás. Ehhez 10 db központi vízműtelepet építettek (energiaellátás és elektromos szerelési munkák, védőterületek kialakítása, üzemviteli épületek), 19 vízműkutat fúrtak, 14 db 50-100 m3-es hidroglóbuszt állítottak fel, 110 450 m (0 100-300 mm-es ac) nyomóvezetéket fektettek le. Befejezték az árvíz előtt megkezdett tunyogmatolcsi vízmű építését. 23 községben 26 új közkutat fúrtak. Fehérgyarmat csatornázása során 2 900 fm főgyűjtő csatorna, 1 db átemelő telep és 500 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep épült. A vízműfejlesztési program keretében a központi vízmüvekről ellátott lakosok száma ebben a térségben a korábbi 1 500 főről 30 500 főre emelkedett, ami az ellátott lakosságot tekintve az árvíz előtti állapot több mint hússzorosa. így az árvíz sújtotta terület lakosságának 85%-a kapott közműves vizet, ami országosan is kiemelkedő ellátottsági szintet jelentett. A Szamos menti újjáépítés és vízmüvesítés program hozzájárult a megye, a terület nagymértékű lemaradásának csökkentéséhez, illetve irányt mutatott egy dinamikusabb fejlődés felé. Az árvíz sújtotta Szamos menti településeken a vízi közmüvek építése olyan rövid idő alatt és olyan mértékben valósult meg, amire nem volt példa a hazai vízellátás fejlesztésének történetében (Koltay 1979). Az 1970. évi árvizet követően a Szamos menti területen - az 5 000 új lakás elkészítésével és a vízmüvek megépítésével - új települések születtek. Fehérgyarmaton, az árvíz sújtotta terület legjelentősebb településén - akkoriban az ország egyik legfiatalabb városában - a központi vízmű megépítésével már 1970-71-ben megteremtették a várossá fejlődés egyik alapvető feltételét. Az árvíz sújtotta terület 1970-1971-ben történt vízmüvesítése Szabolcs- Szatmárban hihetetlen, az országosat jóval meghaladó iitemü fejlődés első szakasza volt. Ezt szemléltetik a megyei lakosság vezetékes vízzel való ellátottságának következő adatai: 1960 - 1% (országosan - 36%) 1965 - 3% 1970 - 17% (országosan -55%) 1975 - 30% (országosan -66%) 1980-49% 1985 -71% 1990 - 88% (országosan - 88%) 1991- 94% 1992- 98%
