Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne-Istvánovics Vera-Somlyódy László: A Balaton vízminőség állapotának értékelése

A Balaton vízminőségi állapotának értékelése 89 tápanyagmérleg meghatározása között, felül kell vizsgálni a szennyvízkibocsátók ellenőrzési rendszerét, a célirányos vizsgálatokat módszeresen és öszszehangoltan kell folytatni, a terhelés meghatározását korszerű módszerekkel kell végezni. - A szélsőséges meteorológiai eseményekre történő felkészülés, a vízháztartás, tápanyag-gazdálkodás és az ökológiai folyamatok együttes kezelése, az új vízszint-szabályozási rend megvalósítása integrált monitorozást követel, amely éghajlati, időjárási, hidrológiai és ökológiai elemeket is tartalmaz. - Mindezek értelmében felül kell vizsgálni és módosítani kell a monitoring rendszerre vonatkozó 16/2001. (K. Ért. 7.) KöM-KöViM-EüM rendeletet. 4.3. Egyebek - Tekintettel arra, hogy az intézkedési programban szereplő szerteágazó feladatok végrehajtásában több tárca érintett és érdekelt, javasoljuk az érintett minisztériumok munkáját koordináló, erős ellenőrző jogkörrel rendelkező szervezet kijelölését, ha szükséges, létrehozását. A szervezet lenne felelős a cselekvési szintre lebontott terv ütemezés szerinti végrehajtásáért a helyi „szereplők" folyamatos bevonásával. - A Balaton vízminőségének javításához és a tó ésszerű használatához szükségesek átfogó és folyamatos szociológiai-gazdasági kutatások (példák a Balaton-régió turisztikai vonzereje, a vízminőségi és vízmennyiségi szempontokkal összhangban álló fejlesztési igények, a vízgyűjtő lakossága környezeti tudatosságának felmérése stb.) - Az EU Víz Keretirányelv szellemében fokozott súlyt kell fektetni a vízgyűjtő lakosságának és gazdálkodóinak a Balaton vízminőségével és terhelésével kapcsolatos magas szintű tájékoztatására az oktatási intézmények, médiumok, kutatóintézetek, vízügyi, környezetvédelmi és mezőgazdasági szervezetek bevonásával. El kell érni, hogy az emberek megfelelő ismeretek birtokában aktívan részt vehessenek a Balaton tápanyagterhelésének csökkentését célzó döntések előkészítésében és megvalósításában. IRODALOM Behrendt, H.: Modelling Nutrient Emissions into River Systems. Manuscript, Institute of Freshwater Ecology and Inland Fisheries. 1999. Bíró, P.: Temporal variation in Lake Balaton and its fish populations. Ecol. Freshwater Fish 6: 1997. Bodo, B.-Unny, T. E.: Sample strategies for mass-discharge estimation. Journal of Environmental Engineering, Vol.109, No.4, 1983. Bozó L. \ A légköri nitrogén vegyületek nedves ülepedése a Balatonnál. Beszámoló a 2002 évben végzett munkáról. In: A Balaton tápanyagterhelésének meghatározása, Kézirat. 2002. KDT KÖFE. 2003. Búzás K.-Clement A.: A Balatonba torkolló vízfolyások által közvetített, települési eredetű diffúz tápanyagterhelés meghatározása. Kézirat, BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. 2002. Búzás, K.-Clement A.-Kovács, A.: Nutrient Balances for the Hungarian Case studies. DANUBS project (Nutrient management in the Danube basin and its impacts on he Black sea Manuscript, EVK1CT-2000-00051, 2003. Clement, A:. Improving uncertain nutrient load estimates for Lake Balaton. Water Science and Technology 43. 2001.