Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Clement Adrienne-Istvánovics Vera-Somlyódy László: A Balaton vízminőség állapotának értékelése
A Balaton vízminőségi állapotának értékelése 87 - A rendszer kísérletes bevezetésének időszakában javasoljuk egy szakértői munkacsoport felállítását a Balaton ökológiai minősítéséhez szükséges mutatók meghatározását célzó észlelések és mintavételezési gyakorlat kialakítása érdekében. - Javasoljuk, hogy a terhelési célállapotot a jövőben biológiailag hozzáférhető foszfor (ВНР) helyett összes foszforban (ÖP) fejezzék ki (Vtáblázat). А ВНР terhelés becslése bizonytalanabb, mint az ÖP terhelésé. Használatát a korábbi előírásokban a szennyvíz eredetű terhelés magas részaránya és a pontszerű terhelések csökkentésének prioritása indokolta. Ma azonban a helyzet megfordult: a terhelésének több mint kétharmada diffúz eredetű. - A terhelési célállapot teljesülésének értékelésekor a vízjárás hatását figyelembe kell venni: a hidrológiai tényezők függvényében kijelölt néhány éves (4-8 év) átlagterhelést célszerű vizsgálni. Az I. táblázatban megadott értékek átlagos lefolyású évekre vonatkoznak. Ehhez képest 50-60%-os eltérés is lehet egy-egy év terhelésében. - A célállapot eléréséhez a Balaton összes P terhelését átlagos lefolyás viszonyok mellett 25-30%-kal szükséges csökkenteni. A csökkentés mértéke nem minden medencében azonos: a Szigligeti-medence terhelését 50%-kal kell mérsékelni. 4. Javaslatok az intézkedésekre és azok sorrendjére 4.1. Tápanyagterhelés csökkentése Korábban a Keszthelyi-medence terhelésének csökkentése volt a legsürgetőbb feladat, ma a Szigligeti-medence állapotának javítását kell első helyre sorolnunk. Az intézkedések terén át kell helyezni a hangsúlyt a terhelések több mint kétharmadát kitevő diffúz szennyezések szabályozására. A szennyvíz eredetű terhelés csökkentése önmagában akkor sem elegendő a kitűzött ökológiai célok eléréséhez, ha a diffúz kibocsátások nem növekszenek. A szükséges mértékű terhelés csökkentésnek nagyjából a felét lehet elérni a szennyvíz eredetű, felét a jelenlegi diffúz terhelés csökkentésével. Emellett kulcsfontosságú a diffúz kibocsátások növekedésének megelőzése. Ez utóbbi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani két, a küszöbön álló EU csatlakozás által befolyásolt és ma gyakorlatilag kiszámíthatatlan folyamatra: a mezőgazdaság fejlődésére és a partközeli művelésből kivett területek beépítésére. - A mezőgazdasági eredetű tápanyagterhelés csökkentése érdekében a rendelkezésre álló koncepciók alapján meg kell kezdeni a komplex meliorációs és erdősítési beavatkozásokat azokon a minta kisvízgyűjtőkön, ahol a beavatkozások hatékonysága is mérhető. - Ki kell dolgozni és meg kell teremteni a komplex meliorációs tervek végrehajtásához szükséges jogi és intézményi hátteret (hatékony ellenőrző rendszer és szankcionálás biztosításával). - Az EU csatlakozást követően beinduló agrár környezetgazdálkodási program keretében elő kell segíteni a térség gazdálkodói számára a pályázati források minél hatékonyabb elnyerését.
