Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából
456 A Ba l a t o n é s vízgyűj t őj e a Ví z ügyi Közleményekben (Bibliográfia) 1933. Balatonfüreden vitorlás Európa-bajnokságot rendeztek. 1934. június Megkezdte működését a Balatoni Viharjelző Szolgálat. 1934. Befejeződtek a Sió bővítési munkálatai. A meder vízemésztő képessége a siófoki zsilip és a Kapós torkolata között 50 m 3/s, alatta 90 m 3/s lett. 1936. március Balatonkenese és Fűzfő között, a Sándor-hegy alatt az esőzések következtében nagyobb földtömeg omlott le. Emiatt a vasúti pályatestet is át kellett helyezni. 1937. A Kis-Balatonnál, az 1925-ben megépült Zala-főcsatorna környezetében elkészültek a csatlakozó lecsapoló csatornák. Noha ezeket azért létesítették, hogy megakadályozzák a Balaton, illetve a Zala magas vízállásának szétterülését a Kis-Balatonban - már az átadás évében a Zala árvize átszakította a Zala-főcsatorna töltéseit, és a kiömlő víz a Kis-Balaton egész területét elborította. 1938. január 7. A földmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy a Balatoni Kikötők Felügyelősége készítsen tervet - a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának megakadályozása érdekében - az iszap kotrással történő eltávolítására. 1938. Megjelent CHOLNOKY Jenő ,ßalaton" с. könyve, amely - hasonlóan LUKÁCS Károly 1931-ben publikált művéhez, Balaton"-hoz - a BTTE-ben foglaltakra alapozva a legszélesebb olvasótábor számára íródott. 1940. március 13-18. A Zala rendkívüli jeges árvize jégtorlódásokat, töltésszakadásokat okozott és közel 216 km 2 területet öntött el. A keszthelyi vasútvonal töltésének koronája mindössze 10 cm-rel állt a víztükör felett. 1940. március 13-25. A mellékfolyói, ill. mellékvizei által megduzzasztott Sió rendkívüli árvize több helyen (Simontornya, Pálfa, Sióagárd stb. térségében) gátszakadást okozott. Jelentősebb apadás csak április első napjaiban következett be. 1940. március 14. Kétnapos áradás után tetőzött a Kapós vize Kaposvárnál, elöntve a város alsóbb részeit, mintegy 6 km 2-nyi területet. Az árvíz elsodorta a Kaposvár-Szigetvár vonal vasúti hídját. Víz alá került a taszári repülőtér, és a Kapós több hídja (a homoki, nagyberki és a szabadi) is tönkrement.
