Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?
42 Dr. Somlyódy László zelhetjük, hogy a változás mértéke arányos a vízpótlás mértékével. А К jelet akkor használjuk, ha a hatások semlegesek, vagy ha a negatív és pozitív hatások közelítően kioltják egymást. A ///. táblázatban közölt összeállítás azt mutatja, hogy a negatív hatások uralkodnak, pozitív hatás egyáltalán nincs. Az összegezés a rábai vízpótlás elvetését sugallja. Ezt az EU VKI-nek való megfelelés szempontjából részletesebben is indokoljuk: - A VKI elfogadja, hogy kiemelt humán célok eléréséhez a hidromorfológiai állapot meg\'áltoztatása szükséges. Az árvízvédelem megköveteli a Balaton felső vízszintjének szabályozását. Ezzel szemben a rekreációs igényekből két ok miatt sem következik egyértelműen, hogy az alsó szabályozási szint előírására is szükség lenne: (a) az igény nem valamiféle éles határra vonatkozik és (b) a hajózás, a fürdés, a horgászat mind megkíván valamilyen vízszint-tartományt, de hogy milyet, az attól is jelentősen függ, hogy ezeket a kívánalmakat mekkora partszakaszon, milyen módon elégítjük ki. Ráadásul a rekreációs igények nem is a vízállásra, hanem a vízmélységre vonatkoznak, azt pedig helyi kotrással is lehet növelni. - Ha a vizeket az emberi igények kielégítése miatt nem tudjuk jó ökológiai állapotban tartani, az EU VKI bevezeti az „erősen módosított állapotú víztest" fogalmát. Az ilyen vizeket jó ökológiai potenciáljukkal kell jellemeznünk. Még ha a rekreáció már ma, a III. táblázat (5e) hatása pedig a jövőben indokolná is a vízpótlást és a Balaton erősen módosított állapotát, az átvezetést biztosító vízfolyások esetében a következmények az EU VKI szerint biztosan nem elfogadhatók. A vízkivétel nem járhat együtt olyan mértékű morfológiai változással, hogy veszélyeztessük a Rába, az átvezető patakok és a Zala jó ökológiai állapotát vagy potenciálját. A vízhozam-arányokból adódóan a Zala és az átvezetést biztosító kisvízfolyások változása lenne a legkritikusabb. (Azt már csak zárójelek között jegyezzük meg, hogy a VKI egyik roppant fontos alapelve a közvélemény bevonása a vizek erős módosítására vonatkozó döntések előkészítésébe.) - A III. táblázat (5a) sora mutatja, hogy a Balaton ökológiai állapota jelenleg nem igényel beavatkozást és azon belül vízpótlást. Önként adódik a kiegészítő kérdés: a rekreációs célok miatt megkívánt esetleges szabályozás nem ellentétes-e az ökológiai célokkal? A kérdésre határozott válaszunk: de igen, ellentétes, a vízpótlással az összes érintett víztér ökológiai állapotát veszélyeztetnénk. Ezek után a vízpótlás kérdése látszólag le is zárható. Vannak azonban kérdések, amelyeket még nem válaszoltunk meg, esetleg fel sem tettünk: (a) Hogyan kezeljük az éghajlatváltozás potenciális hatását a szélsőségekre, vagy másképpen megfogalmazva, mit tegyünk, ha a múltbelinél is extrémebb események fordulnak elő a jövőben? (b) Hogyan befolyásolják a lehetséges vízpótlási stratégiák a Balaton vízszintjének időbeli változását és annak szélsőségeit? (c) Nincs-e más, kedvezőbb vízpótlási lehetőség, mint az idegen vízgyűjtőről történő átvezetés? (d) Módosítható-e úgy a vízszintszabályozás rendje, hogy csökkenjen az alacsony vízszintek alulmúlási valószínűsége és egyúttal az elővigyázatosság elvének megfelelően kezeljük az (5e) sorban bemutatott feltáratlan folyamatokat?
