Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?

42 Dr. Somlyódy László zelhetjük, hogy a változás mértéke arányos a vízpótlás mértékével. А К jelet akkor használjuk, ha a hatások semlegesek, vagy ha a negatív és pozitív hatások közelítő­en kioltják egymást. A ///. táblázatban közölt összeállítás azt mutatja, hogy a negatív hatások uralkod­nak, pozitív hatás egyáltalán nincs. Az összegezés a rábai vízpótlás elvetését sugallja. Ezt az EU VKI-nek való megfelelés szempontjából részletesebben is indokoljuk: - A VKI elfogadja, hogy kiemelt humán célok eléréséhez a hidromorfológiai ál­lapot meg\'áltoztatása szükséges. Az árvízvédelem megköveteli a Balaton felső vízszintjének szabályozását. Ezzel szemben a rekreációs igényekből két ok miatt sem következik egyértelműen, hogy az alsó szabályozási szint előírásá­ra is szükség lenne: (a) az igény nem valamiféle éles határra vonatkozik és (b) a hajózás, a fürdés, a horgászat mind megkíván valamilyen vízszint-tarto­mányt, de hogy milyet, az attól is jelentősen függ, hogy ezeket a kívánalma­kat mekkora partszakaszon, milyen módon elégítjük ki. Ráadásul a rekreáci­ós igények nem is a vízállásra, hanem a vízmélységre vonatkoznak, azt pedig helyi kotrással is lehet növelni. - Ha a vizeket az emberi igények kielégítése miatt nem tudjuk jó ökológiai állapot­ban tartani, az EU VKI bevezeti az „erősen módosított állapotú víztest" fogalmát. Az ilyen vizeket jó ökológiai potenciáljukkal kell jellemeznünk. Még ha a rek­reáció már ma, a III. táblázat (5e) hatása pedig a jövőben indokolná is a vízpót­lást és a Balaton erősen módosított állapotát, az átvezetést biztosító vízfolyás­ok esetében a következmények az EU VKI szerint biztosan nem elfogadhatók. A vízkivétel nem járhat együtt olyan mértékű morfológiai változással, hogy ve­szélyeztessük a Rába, az átvezető patakok és a Zala jó ökológiai állapotát vagy potenciálját. A vízhozam-arányokból adódóan a Zala és az átvezetést biztosító kisvízfolyások változása lenne a legkritikusabb. (Azt már csak zárójelek között jegyezzük meg, hogy a VKI egyik roppant fontos alapelve a közvélemény be­vonása a vizek erős módosítására vonatkozó döntések előkészítésébe.) - A III. táblázat (5a) sora mutatja, hogy a Balaton ökológiai állapota jelenleg nem igényel beavatkozást és azon belül vízpótlást. Önként adódik a kiegészítő kérdés: a rekreációs célok miatt megkívánt esetleges szabályozás nem ellentétes-e az ökológiai célokkal? A kérdésre határozott válaszunk: de igen, ellentétes, a víz­pótlással az összes érintett víztér ökológiai állapotát veszélyeztetnénk. Ezek után a vízpótlás kérdése látszólag le is zárható. Vannak azonban kérdé­sek, amelyeket még nem válaszoltunk meg, esetleg fel sem tettünk: (a) Hogyan kezeljük az éghajlatváltozás potenciális hatását a szélsőségekre, vagy másképpen megfogalmazva, mit tegyünk, ha a múltbelinél is extré­mebb események fordulnak elő a jövőben? (b) Hogyan befolyásolják a lehetséges vízpótlási stratégiák a Balaton vízszint­jének időbeli változását és annak szélsőségeit? (c) Nincs-e más, kedvezőbb vízpótlási lehetőség, mint az idegen vízgyűjtőről történő átvezetés? (d) Módosítható-e úgy a vízszintszabályozás rendje, hogy csökkenjen az alacsony vízszintek alulmúlási valószínűsége és egyúttal az elővigyázatosság elvének megfelelően kezeljük az (5e) sorban bemutatott feltáratlan folyamatokat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom