Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

416 Dr. Szlávik Lajos-Sziebert János-Dr. Váradi József-Zellei László - Az elöntött területek művelési ág váltásával járó, illetve a védelem fokozását eredményező rekonstrukció költségeinek összehasonlítása megalapozhatja a további beruházási döntéseket. 3.2. A vízkárérzékenység vizsgálata A belvizes periódusokban jelentkező területi elöntések és vízkárok hatására a 2000-ben az érintett települések, megyei FVM Hivatalok és a KDT VÍZIG szakemberei közös bejáráson lehatárolták a vízkáros és vízkárveszélyes területeket. Az adatgyűjtés a Sió bal és jobb partját érintette, befoglalva Nádor-csatorna bal parti területeit is. A 296 tulajdonost érintő 2174 ha vízkárveszélyes terület (átlagos terület: 7,3 ha/tulajdonos) döntő hányada a Sió bal partján helyezkedik el; ezek hosszszelvény szerinti megoszlását a 11. ábra szemlélteti. A meder két jellegzetes szakaszra bontható, a felső 107-118 fkm és az alsó 20-84 fkm közötti területekre. Távolság (fkm) 11. ábra Sió menti vízkárveszélyes területek A vízkárveszélyes terület művelési ág szerinti megoszlásában meghatározó a szántó (79,1%) művelési mód, jelentős még a rét-legelő (13,1%), alacsony az erdőterületek (3%) és a vegyes használatok (4,8%) aránya. A települések érintettsége szerinti terület-megoszlás: Sárszentlőrinc (26,2%), Pálja (18,8%), Kölesd (11,6%), Szedres (9,9%), Balatonszabadi (8,6%) és Medina (7,8%). A maradék 17,1%-on a további 9 település osztozik. 3.3. Szivárgás vizsgálatok Számos előtanulmány és más forrásmunkák is említést tesznek a vízeresztésekkel összefüggésben keletkező fakadóvizekről és vízkárokról. Vizsgáltuk a vízeresztésekkel közvetlenül összefüggésbe hozható, a töltéstesten és az altalajon át, a szi-