Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

414 Dr. Szlávik Lajos-Sziebert János-Dr. Váradi József-Zellei László A második, 1999 nyári időszak jellegében jelentősen eltért az előzőtől, amennyiben nyári csapadékos periódus (júniusban a Balaton vízgyűjtő területén 115-206 mm csapadék hullott) következtében a Balaton vízállása 1999. június 18-án a siófoki vízmércén elérte a 115 cm értéket. Ez meghaladta az engedélyezett szabályozási szintet és további vízszintemelkedés volt várható. 1999. június 18-án elrendelték a vízeresztést a tóból. A továbbiakban a következmények a már ismert módon alakultak, a Sió magas vízállása miatt a mellékvízfolyások torkolati műtárgyait zárni kellett. A gravitációs leürülés akadályoztatása és a korábban már kialakult magas talajvízszintek következtében Tolnanémedi térségében mezőgazdasági károkat okozó belvizek keletkeztek. 1999. június 18-án belvízvédelmi készültséget rendeltek el és megkezdték a szivattyús vízátemelést a bal és a jobb parton Mezőkomárom térségében. A védekezés során a torkolati műtárgyak vízzárását betétpallós elzárással fokozták, majd a befogadó vízszintcsökkenéséhez alkalmazkodva az elzárások fokozatos bontásával segítették a gravitációs leürülést. A rövid, mindössze 17 napos védekezés teljes költsége 1,1 millió forint volt. 1999. december-2000. február közötti, ismét jellegzetes téli-tavaszi belvizes időszak során 1999 őszén és a tél elején a Balaton vízgyűjtője az átlagot jelentősen meghaladó csapadékot kapott (6 hónap alatt 262-307 mm csapadék hullott). A csapadék részben a talajban tározódott, megemelve a talajvízszinteket, illetve a Balaton vízállását. 1999 decemberében és 2000 januárjában a területen összefüggő tartós hótakaró is kialakult. A jelentős vízfelesleg miatt 1999. november 23-tól megkezdődött a vízleeresztés. Ezzel a Sió vízszintemelkedése decembertől a csatlakozó kisvízfolyások gravitációs bevezethetőségét gátolta, a torkolati műtárgyakat elzárták. A kialakult helyzetben a kárenyhítés érdekében 1999. december 28-án belvízvédelmi készültség elrendelésére került sor, megkezdődött a szivattyús vízátemelés. A hoszszú, 50 nap időtartamú védekezés összes költsége 19 millió forintot emésztett fel. Nyilvánvaló tehát, hogy 1998-2000. között a Balaton vízeresztését eredményező hidrometeorológiai helyzetek közvetlenül érintették a Sió saját vízgyűjtőjét is; a belvizek és fakadóvizek együttesen, egy időben jelentkeztek. A védekezés és kárenyhítés során szivattyús átemelésre és befogadó-vízállásától függő, szabályozott gravitációs bevezetésre is sor került. Az események, beavatkozások és következmények közötti kapcsolatrendszer feltárása érdekében ábrázoltuk a vízleeresztési időszakok jellemző mennyiségeit (9. ábra). 9. ábra. Vizeresztéses időszakok jellemző mennyiségei