Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata
A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 411 7. ábra. A Sió javasolt új hidrológiai hossz-szelvénye A részletes számítások alapján új mértékadó hidrológiai hossz-szelvényt javaslunk, amelyet a 7. ábra tartalmaz. A hidrológiai hossz szelvényt éves és márciusi időszakra állítottuk elő. Az éves időszakra készített hossz-szelvény nem veszi figyelembe azt (ugyanúgy, mint az eddigi számítások), hogy a Balaton mértékadó vízeresztése és a Sió mellékvízfolyásainak mértékadó árvizei nem ugyanazon időszakban jelentkeznek. A hossz-szelvény öszszeállításakor a Balaton vízeresztését 1%-os valószínűséggel (81 rrf'/s), a Kapós és a Nádor-csatorna vízhozamát 3%-os előfordulási valószínűséggel, a többi kisvízfolyást 10%os előfordulási valószínűséggel vettük figyelembe. Az így kapott hossz-szelvény jól egyezik az eddigi hidrológiai hossz-szelvénnyel és a Sió simontornyai éves, 1%-os előfordulási valószínűségű vízhozammal, amelyet ellenőrzésként használhatunk fel. Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a Balaton vízeresztése és a Sió mellékvízfolyásainak nagy árvizei nem egyidőben jelentkeznek, akkor az éves értékeknél kisebbeket kapunk. Két változatot számoltunk ki: az elsőben az előzőekkel megegyező valószínűségeket vettünk figyelembe a havi szorzókkal, a másodikban a Balaton vízeresztését 1%-os valószínűséggel (81 m 3/s), a. Kapós és а Nádor-csatorna vízhozamát 2%-os előfordulási valószínűséggel, a többi kisvízfolyást 20%-os előfordulási valószínűséggel vettük figyelembe. A két hossz-szelvény lényegében megegyezik. Az így kapott hossz-szelvény simontornyai vízhozama jól egyezik az 1%-os előfordulási valószínűségű március vízhozammal, amelyet ellenőrzésként használhatunk fel. 2.6. A javasolt új hidrológiai hossz-szelvény felszíngörbéje Az előzőekben részletezett számítások alapján készített új hidrológiai hosszszelvény alapján két változatot számítottunk: az első változatban csak a természetharmonikusnak nevezhető „félkarbantartott" állapotra számítottuk ki a felszíngörbét (S. ábra). Félkarbantartott állapoton olyan mederfenntartást értünk, amely a mederrézsűn lévő növényzet részleges eltávolításával jár. Az eltávolítást
