Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei

356 Dr. Virág Árpád „A malmok természetesen a közérdek számára rendkívül fontos létesítmények, de gyakran az adózóknak és a birtokos uraknak többszörös kárt okoznak. Vegyesen, mindenféle folyót és patakot felhasználunk malmok és egyéb szükséges gépek hajtására. Mindenki úgy gondolja, hogy feladatát megoldotta, ha a gépek működnek, és nem vetnek számot azzal, hogy bizonyos körülmények között a vizek lefolyásának árthatnak. Jó volna, ha lenne arra lehetőség, hogy megtudjuk, melyik az a tulajdonos, amely a folyót gátolva építette malmát, hogy azután a körülményekhez igazított szakszerűséggel az ő javát is szolgálva, a károkat megszüntessük. Meg vagyok győződve, hogy a gazdaságosságnak is jobban kedvez, ha ugyanazon beavatkozásból több hasznot tudunk húzni, mint egy a jövőben esetleg bekövetkező kár elhárítása. " Krieger érezhette, hogy keményen fogalmazott a „nagy urak", a nagybirtokos nemesek és főnemesek előtt, mert így folytatta: Alázatosan a méltóságos Királyi Bizottság ítéletére bízom: vajon a szóban forgó dologhoz tartoznak-e azok, amiket alább kifejtek. A malmok építésénél két dolgot kell szem előtt tartani: először a mozgatóerőt, másodszor a mozgatandó gépet. A gépek alkalmas megszerkesztését a mechanika törvényei szerint kell elvégezni, a gépet meghajtó erők megfelelő és arányos alkalmazását a hidraulika törvényei szabják meg. " A két alapelvet illetően nyílván nem akart részletekbe bocsátkozni, mert úgy folytatta: „a matematika ezen két részének a kifejtésével a méltóságos Királyi Bizottságotfárasztanám akkor, ha valamennyi, ide vonatkozó elvet fel kellene sorolnom, mivel azonban meg vagyok győződve, hogy a méltóságos földesurak malmaik építésénél a jövőben a hidraulikában járatos férfiakat is megkérdeznek, könnyebben érzem magamat felmentve azon elvek felsorolása alól, amelyeket máshonnan ismerniük kell azoknak, akiket a megye malmok építésével bíz meg. " Krieger a fentieket követően „általános és rövid szavakkal" fejtette ki a malmok kiigazítására készített tervét, ami a következőkből állt: „Abban az esetben, ha a malmok a közérdek számára hasznosak, és semmi kárt nem okoznak, építésüknél három szabályt kell figyelembe venni: I. A malomfejet úgy szabályozzák, hogy az a vizet ne tudja a parton túlduzzasztani, ezért a partok a víz átlagos szintjét legkevesebb egy lábbal haladják meg. II. A malmot úgy kell megépíteni, hogy az érkező vizet fogadni és visszatartani is tudják. III. Az áradás esetére a csatornát úgy kell megépítem, mintha nem is létezne a malom. " A három szabályhoz magyarázatot fűzött, amelyben annak az ábrának a betűjeleire hivatkozott, amelyet csak a MOL-ban őrzött F.26, P.20 jelzetű másolatból ismerünk. Krieger a vízimalmok tervezéséről szóló rész mögé a tizenhárom táblázatot illesztette a kéziratba, ami után csaknem a 24. oldal közepére tette a „ V

м Projection de procuranda Navigatione et Communicatione inter Fluvium Dravum et Danubium " (azaz a „ VA Dráva és a Duna között megvalósítandó hajózási összeköttetés terve") címet, mintegy jelezve, hogy ez az ötödik rész olyan koncepció, aminek valóra váltása az előbbi szabályozási-lecsapolási terv(ek) megvalósítása nyomán következhet be. Ezt a részt korábban egyes szerzők különbözőképpen értelmeztek,

5

5 pedig a ter5

5 Bendefy (1969) a következőket írta a hajózható csatornával kapcsolatban: „A műszaki történet úgy tartja nyilván, hogy ez a terv Beszédes József ötletéből született, aki Kolozsvártól Grátzig hajózható »országos nagy csatorna« tervét vázolta fel 1839-ben. Ez a terv korábbi.. Első ízben Mikoviny 1730-as években készült térképén, majd Krieger Sámuel... Balaton térképén találkozunk vele. A terv eredeti szerzőjére Krieger nem utal, de ezt abban a korban nem is tartották lényegesnek. " (98., 100. p.) Bendefy (1976) az MTA Könyvtár Kézirattára Mo 14. jelű térképének ismertetésekor is arra hivatkozott, hogy a Balaton legmélyebb öve-